A Magyar Gárda ügyében, viharos gyorsasággal született meg a jogerős ítélet az ítélőtáblán, ám ami ebből kisült, az az ország szégyene.
Az ítélet helybenhagyta a kifogásolt elsőfokú döntést, és ezzel jogerőssé vált: a Gárdát fel kell oszlatni, mivel felvonulásai nem javították a helyi konfliktusokat, sőt, egyes esetekben talán mélyítették is azokat, valamint erőszakos megoldást sugalltak.
A sors iróniája, hogy egy nappal ezután határoztak Olaszországban a bevándorló, főként romák által elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében egy egyenruhás, nemzeti gárda felállításáról -a népesség nagy megelégedésére.
El kell mondanom, hogy rettentően utálom azt a lagymatag viselkedési formát, ami most Magyarország közhangulatát, és főként a politikát jellemzi. Senki nem áll ki karakánul semmiért. A baloldal ugyan igyekszik az antiszemitizmus, és a nyilasok ellen minden esetben fellépni, csupán egy a fájdalmuk: ilyet nem nagyon találnak, mert a magyar nép amúgy sem az a szélsőségekre hajló, gyűlölködő fajta. Más országokban, például Németországban némi joggal emlékeznek meg sűrűbben a szomorú történelmi korról, mert azt -ha tetszik, ha nem- a nép jelentős része hallgatásával, hallgatólagos együttműködésével lehetővé tette. De nem ez a bejegyzés célja, hogy ismét holokauszt-napot tartsunk.
A lényeg, hogy igenis erős kéz, erős kormányzás kéne ennek az országnak, ami határozottan felvállalna olyan intézkedések megtételét, ami igenis indokolt. A keménykezű irányítás viszont semmi esetre sem jelent egyet a kisebbségek, vagy egyéb csoportok elnyomásával, emberileg, jogilag inkorrekt kezelésével. Csupán annyit, hogy aki bűnös, biztos megkapja büntetését, és ami az ország érdeke, azt haladéktalanul meg kell tenni, még ha az egyes prominens személyek zsebét érzékenyen érinti is.
Én igenis kimondom, mert elegem van a langyos fertőből, ahol a csendben mindenki halászgat a maga kis zavaros vizében: a cigányság túlnyomó része olyan módon él, ami nem összeegyeztethető a társadalmi együttéléssel. És nem nekünk kell ezért változni, a lehetőség adott számukra, túlzottan is sokszor. Egy példát említenék: középiskolámban lehetőség volt arra, hogy ha valaki aláírta, hogy ő cigány, akkor kapott heti 1000 Ft költőpénzt, és minden alkalommal, amikor hazautazás volt, az iskola fizette a jegyek árát, valamint a tandíjat, kollégiumi díjat, ami nem elhanyagolható pénzösszeg volt, sem kellett megfizetniük. Csak mert cigány. Ha valaki magyarként él rossz körülmények között az eltartók önhibáján kívül, mert mondjuk nagycsaládosok, akkor az senki sem érdekel. Mert nem cigány. Ez nekem már a ló másik oldala, és tovább nem is kommentálnám.
Nem vagyok félős típus, nem is nagyon van olyan dolog amitől félek ezen a Földön. De ez a fantasztikus bírósági indoklás azért megmozgatta az agyamat: mi kelt bennem félelmet? A válasz gyorsan jött: egy valami van, ha estefelé hazamegyek Budapesten: izgulva figyelem, hogy nem követ-e gyanús külsejű cigány, esetleg cigányok nem állnak-e arrafelé, amerre megyek. Mert bennem ez kelt félelmet. És sajnos nem alaptalanul: nem egy barátomat érte már támadás, lopás a részükről. Például Budapesten. Este 20:30-kor, a Blaha Lujza téren, ami azért nem eldugott hely. És az illető messze nem "kopasz" stílusú, nem kihívó, és ráadásul roppant szerény, visszahúzódó típus. Pár öltés a szemöldöknél, egy eltörött szemüveg, ellopott mobil és nyaklánc. Ez lett a vége.
És az én türelmemnek is. Ha a kormányzat érdeke, hogy fenntartsa ezt a bizonytalanságot, hogy összeugrassza a magyarokat a cigányokkal, ez megbocsájthatatlan bűn. Ha nem látja el a kormány a feladatát, hogy megvédje a polgárokat, mert az erőszak monopóliuma (elvileg) csak őt illeti meg, és erre alapozottan megbünteti azt, aki elkeseredésében maga próbálja megvédeni javait, akkor igenis az emberek joga, hogy érvényesítsék ezt az alapvető jogosultságot, és védekezzenek. Ilyen kezdeményezés volt ez a Gárda is. De valakinek nagyon nagy érdeke, hogy egymással legyenek elfoglalva az emberek, gyűlölködésben, amíg ők végképp megszedik magukat, mielőtt lehullik a függöny...
Summa summarum: rekviemet a Magyar Gárdáért, és társadalmi békét, igazságosságot Magyarországnak!
Az utolsó 100 komment: