- Halló, rendőrség?!!! AZONNAL JÖJJENEK, NAGY BAJ VAN!
- Nyugodjon meg, uram, kérem mondja, mi a baj?
- Itt vagyunk a Parlamentben, és... és.... VONA GÁBOR MELLÉNYBEN VAN!!!
- Uram, sajnos nem egészen értem, mire gondol...
- GÁRDÁSISTA MELLÉNY!!! BETILTOTT ÖNKÉNYURALMI FELOSZLATÓ FELSÉGJELVÉNY!4444 NÁCIK!!!! VÁÁÁÁ, JÖJJENEK AZONNAL!
- Nyugodjon meg, uram, kérem mondja, mi a baj?
- Itt vagyunk a Parlamentben, és... és.... VONA GÁBOR MELLÉNYBEN VAN!!!
- Uram, sajnos nem egészen értem, mire gondol...
- GÁRDÁSISTA MELLÉNY!!! BETILTOTT ÖNKÉNYURALMI FELOSZLATÓ FELSÉGJELVÉNY!4444 NÁCIK!!!! VÁÁÁÁ, JÖJJENEK AZONNAL!
Ahogy Laszlovszky József a Magyar címer történetében is írja, a vágásos címer (Árpád-ház családi jelvénye) először Imre 1202-es aranybulláján jelent meg, majd II. Andrásnál az 1222-es Aranybullán. A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Az oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. [Az első dinasztikus aragóniai-magyar kapcsolat Imre - III. Béla és Châtillon Anna fia - és Aragóniai Constanza házasságával köttetett meg.] A vágásos címer a XIII. században csak rövid ideig használatos, IV. Béla pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. Bertényi Iván Kis magyar címertan című művéből az is kiderül, hogy ez az oroszlános címer valójában nagyon is egyedi dolognak számított, és az Árpádok uralkodásának végével vissza is szorult. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a Gárda, amikor kiválasztotta magának az oroszlános címert, akkor valami "egyedit" szeretett volna találni, és Imre címerében rá is talált arra az "egyediségre", amire vágyott. Ez a címer ráadásul semmilyen módon nem köthető össze semmilyen fasiszta jelképpel, mivel utoljára a XIII. században használták. Az pedig, hogy sávos zászlóról van szó, önmagában egyáltalán nem jelent fasizmust, körülbelül annyi az egyezés, mint a pöttyös túró rudin a pöttyök. Ezen a problémán túllépve tehát, most hogy tisztáztuk, hogy nem fasiszta jelkép található Vona Gáboron, megkérdezhetném, hogy az ország törvényhozásában műveletlen emberek ülnek, ha erről egyikőjüknek sincs meg a határozott véleménye? Kétlem.
Demokráciaféltő nyálverés part 485868
Mégis milyen jogon akarja megmondani bárki bárkinek ebben az országban, hogy felvehet-e egy nyomorult fekete mellét oroszlános címerrel? Elárulom, az egészért egy felelőtlenül és siralmasul szerkesztett kormányrendelet a felelős, nevezetesen a 218/1999. (XII. 28.)-as számú (időközben egyébként átkerült az inkriminált szakasz az Sztv.-be), melyet a Bajnai-kabinet módosított 2009 végén. Ennek lényege, hogy aki feloszlatott (és nem betiltott, a sajtó és a “művelt” politikusok tévhitével ellentétben) társadalmi szervezet egyenruháját, formaruháját viseli, azt ötvenezer forintig terjedő bírsággal lehet sújtani. A jogalkotó célja egyértelműen a feloszlatott – és továbbra sem betiltott – Gárda Egyesület korábbi tagjainak vegzálása, de olyan jogi szabályozással, ami zsigerből alkotmányellenes, valamint súlyos mértékben szabadságjogokat is sért. A szövegnek van még egy óriási hibája, mégpedig hogy ki állapítja meg, hogy mi egy társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája? Ha a Gárda holnaptól lila sálban és sárga széldzsekiben kezdi meg a vonulást, azokat is meg fogják büntetni, akik csak hasonló öltözetben vannak? Szerepel-e a Gárda ruháján bármilyen önkényuralmi jelkép, amely miatt annak viselése tiltott dolog? Teszem hozzá, hogy az egész önkényuralmi jelképes Btk. szakasz úgy ahogy van sérti mind a magyar, mind pedig az európai mércét is. A Vajnai k. Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság kimondta, hogy nem jogsértő, ha valaki az utcán vörös csillagot visel, azért, hogy kifejtse a véleményét. A döntés megállapítja, hogy Vajnai magatartása politikai véleménynyilvánítás volt, amely a szólásszabadság terrénumán belül mindig fokozottabban, a lehető legszigorúbban védett. A vörös csillagnak ugyanis túl a vörös diktatúrán, más jelentései is léteznek, például ez a nemzetközi munkásmozgalom szimbóluma. Az ítélet szerint Vajnai viselkedése nem volt “veszélyes”, mert Magyarország stabil demokrácia, ahol a közeljövőben nem várható a szélsőségesek hatalomátvétele. Azok a tömegek, akiknek rossz érzésük alakult ki a jelkép láttán, nem elegendő a félelmük ahhoz, hogy a jogkorlátozásra ez indokot adhasson. Nem volt tehát olyan kényszerítő érdek, amely Vajnai (akár enyhe) büntetését indokolttá tette volna. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás túlságosan széles, hiszen a véleményszabadság által védett magatartásokat is korlátoz. A rendszerváltozás óta eltelt két évtized ugyanis ma már nem feltétlenül kívánja ennek a jelképnek az elutasítását, két évtized ugyanis már megfelelő távlat az enyhítéshez. Innentől kezdve kérdezem én, hogy az a gárda ruha, amin még csak önkényuralmi jelkép sincsen, hogyan válhat a tiltás szenvedőjévé? A magyar Alkotmánnyal, és az Ab. gyakorlatával is ellentmond ez a szabályozás, ráadásul a jogszabályszöveg is túlontúl széles ahhoz, hogy könnyedén értelmezni lehessen. Ennek megfelelően a MSZP-nek egy irtózatosan nagy fekete pont jár azért, mert egyrészt felhívták a figyelmet Vona Gábor szándékos provokációjára, ezzel abszolúte teret adva annak, amire a Jobbik készült, máspedig azért, mert olyasmin rugóztak, amit inkább politikai értelemben kellett volna ignorálniuk, mintsem jogilag.
Hol kezdődne a jogsértés?
A Magyar Gárda, mint feloszlatott társadalmi szervezet masírozásain részt venni nem lehet, így ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, első körben az Sztv. 152/B. §-át hívhatja elő a jogalkalmazó, de aki ilyen szervezet fenntartásában is részt vállal, az akár a Btk. 212/A. §-át is megvalósíthatja. Egy gárdamellényt felvenni viszont semmilyen bűncselekményt, szabálysértést nem valósíthat meg, mivel maga a gárdamellény, per definitionem nem állapítható meg mit takar. A rendőrségnek azt kellene vizsgálnia, hogy az egyenruhát viselők vajon a már feloszlatott szervezet kötelékében vesznek-e részt valamilyen megmozduláson vagy nem. Ezt azonban konkrét esetekben kellett volna vizsgálnia a rendőrségnek és a magyar bíróságoknak, amely a Gárda (nem is tudjuk már melyik) jelenlegi állapotát nézve okafogyottá vált. Azt azonban, hogy bárkinek is egy mellény viselése miatt intézkednie kelljen, feleslegesnek és nevetségesnek tartom. Az Országgyűlés jelenlegi Házszabályában nem szerepel dress code arra vonatkozóan, hogy a képviselőknek mit szabadna és mit nem szabadna felvenniük. Ha akarná, az Országgyűlés megtehetné, hogy az ilyesmiket kitiltja a T. ház üléseiről, ehelyett természetesen a rinyálást választja az ellenzék, valós problémák helyett pedig Török Zsolt (már megint) hülyét csinált magából. A túlzás netovábbja, és az említett képviselő mélypontja az volt, amikor a kisebb értékű lopások súlyosságához mérte az ún. "gárdamellény" viselését. Tényleg nincs jobb dolga az MSZP-nek?
Utolsó hozzászólások