Kikapott a válogatott Romániában, ráadásul meglehetősen megalázó módon. Egerváry szerint nem lehet megkérdőjelezni az előrelépést, és én egyetértek. Kérdőjelnek itt nincs helye, előrelépés nem történt! A focihoz még mindig nem értek, viszont a vereség egyik okát azt hiszem sikerült beazonosítani.
Magyar csapat, magyar szív...
A magyar és a román mentalitás között alapvetően két hatalmas különbség van. Az egyik, hogy a magyar ridegségével szemben a román rugalmas. Most nem erről van szó, akit érdekel tanulmányozza a két világháború román szereplését, látni fogja miről is beszélek. A másik, a román az mindig előbb román, és csak utána van társadalmi státusza, világnézete, vallása(, ami praktikusan nemzeti egyház), focicsapata vagy kedvenc kutyafajtája. Neki alapvetés, hogy a román a legszebb, a legjobb, a legigazabb. Hogy neki van igaza, és ha nincs akkor is.
A meccsen Guzmicsot az első labdaérintésnél összenyomta a román légkör, és itt nem árt észrevenni, egyáltalán nem egyéni szoc. problémáról van szó. A problémát a szurkolók körüli balhé érzékelteti a legjobban, úgyhogy ezt fogom most kicsit körüljárni.
Úgy kezdődött, hogy visszaütött
Az első híradások egyértelműen a magyarok balhézásáról jöttek. Megvert erdélyi képzőművész, könnygáz és dulakodás Bukaresten, rémüldöző román kocsmárosok, majd másnap a hír a teljesen szétvert vonatról. Aztán kicsit azért árnyalódott a kép. Szóval történelmileg úgy alakult, hogy a magyar drukkerek gyilkossági kísérletbe keveredtek. Őket akarták kinyírni, de ez most mellékes, a lényeg, hogy ittak és letéptek függönyöket! Egyébként pedig zsidózni is szoktak. Bizony! Mindehhez asszisztált a Román Állam, ami Kis-Antant-mércével mérve jófejség, mert ugye szét is verhették volna az egész gyülekezetet, megtörtént már. Meg aztán volt bozgorozás, magyargyalázó rigmusok, és 1918-táblák. Ja igen: Magyarországot ábrázoló képeket nem lehetett bevinni a stadionba. Azt tilos. Érzékenységet sért. Nem Európai.
Szégyenkezünk, mert abból még nem volt baj
Mielőtt akármelyik hír is megerősítésre talált, már jöttek is a reakciók. Pl itt egy díszpéldány. Balázs-Pál Előd, jó voltál, megtetted amit megkövetelt a haza! Aztán már olyan is, aki egyszerűen csak figyelmen kívül hagyta a balhét árnyaló híreket. Minek is komplikálni a szituációt, ha így most pont megfelel a világnézetemnek ugye? Nem baj Rostás fiam, Romolus büszke lenne rád, csak vedd ki a szádból a daco-t!
Nem véletlenül közlik ezeket a véleményeket a magyarországi lapok is, van rá igény. Hiába no, imádunk szégyenkezni! Én most pl a szégyenkezés miatt is szégyenkezem, és lefogadom lesz majd aki a szégyenkezésen való szégyenkezésemen fog szégyenkezni. Micsoda szégyenkezésception!
Lényeg a lényeg, úgy tűnik Párizs után ennyi maradt nekünk. Ebből még nem volt baj, igaz, majd' 70 éve eredmény sem, csak lassú halál...
Hol a tökünk?
Pedig nem túl komplikált a helyzet. Az a szituáció, hogy a magyar-román/román-magyar futballmeccs az háború. Ez tény. És ez nem olyan mint a házasság, háborúhoz bőven elég egy fél is, legfeljebb kicsit egyoldalú lesz. Mondjuk ez viszonylag ritkán zavarja a győztes felet.
Ha háború van, akkor katonák kellenek. Férfiállotak, oroszlánok, egri nők, anyatigrisek. Nem csak 11, hanem 15millió. (Ne köss bele b*zdmeg! Majd az akadémián, most háborúzunk! Leszarom, hogy csak 12,5!)
Magunkba is nézhetünk, hogy mi történt a válogatottal. (Túl azon, hogy ez nem vízilabda, szó nincs arról, hogy akár a futottak még kategóriát képviseljük, úgyhogy a realitásokat üdvözöljük szépen nemnek, kornak, napszaknak megfelelően!) Ők 11en voltak és még 3000 szurkoló 20millió románnal szemben. Miközben tudták, érezték: a magyar soha a büdös életben nem fog kiállni mellettük, mert mindig lesz valami, ami miatt felhúzott orral el lehet fordulni, gyávaságunkat kompenzálandó.
Talán történt valami a Fradi-Slovan után? A DAC-Slovan után? Talán most fog? Ugyan! A balosok menetrendszerűen betalálják az ultrákat, akik legalább kimentek egyedül a katlanba, a jobbosok a játékosokat és a szövetségi kapitányt(, akiknek egyébként van saruk). Hát Guzmicsnak megremegett a lába. Szerencse. Még jó, hogy nem lett balhé. Mit szólnak a románok, ha kiejtjük őket?
Mit csinál a román...
Kitaláljátok? Hát románkodik. A román az természetesnek veszi, hogy ő román, és kiáll a románért. Szó nincs magyar érzékenységről, szó nincs sportszerűségről. A meccs utáni nyilatkozatukból árad a lekezelés, a saját sarukról teljesen megfeledkezve barbár, erőszakos magyarokról írnak, és nyilván egyiknek sem jutna eszébe sem tiltakozni 1918 miatt.
Nos, a lecke adott. Ezt kéne utánozni, és a 3. világháborúban már mi fordulunk jobban. Vagy a 2016-os EB pótselejtezőjébe bejutunk. Ki melyiket szeretné jobban.
Hogy is szokták mondani? "Ez egy olyan vereség, amire építeni lehet." Hát hajrá!
Utolsó hozzászólások