A történet nagyon röviden: a Fidesz fogta és 800millió euróért felvásárolta az E.ON-t. Mivel az ellenzék csalafintaságot sejt kitalálták, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre. Csakhogy ehhez nincs a "demokratikus ellenzéknek" elegendő képviselője, de mivel a Jobbik is besegített, így elhárult az akadály! (Hogy mennyit fog érni egy ilyen vizsgálóbizottság az egy másik kérdés...)
Na erre aztán kiakadt a Fidesz, majd nem sokkal ezután leesett a tantusz a balos bohócnak, Schmucknak is. Hát milyen dolog ez? Nácival nem szívunk egy levegőt, ha bejön egy az irodába, inkább megfulladunk, minthogy közösködjünk!
Update: az MSZP visszavonta az aláírásait. Hát lol.
Túl az aktualitásokon, a dilemma valós. Mit csináljon az ember, ha egy általa károsnak, sőt kifejezetten veszélyesnek gondolt csoporttal kell szövetkeznie egy pozitív cél érdekében? A siker előrébb viszi a közösséget, és a kezdeményezés elindítóit is, de velük együtt a veszélyes csoportot is. A kudarc egyrészt még inkább nyomatékosítaná a karantént, másrészről a szélsőségeket pontosan az állandó kudarcélmények táplálják.
Magam részéről amellett vagyok jobb ilyenkor a kiegyezés.
- Magyarországon pontosan azért nem valósult meg semmi a módszerváltás óta, mert egymást szélsőségesnek látó szekértáborok semmiben nem tudtak együttműködni, és pontosan ez a kudarcélmény az, amely a Jobbikot is 17%-ra felhizlalta.
- Az ember gyarló, és hajlik arra, hogy szélsőségesen viselkedjen, ha olyan helyzetbe kerül. Ez mindenkiben benne van, de az is, hogy pozitív magatartásminták elsajátításával a közösség hasznos tagja legyen. Milyen hatékonyabb módszer van a extremitás ellen, minthogy valós példákkal és tapasztalattal megvilágítsák előttük: többet ésszel, mint agresszióval.
- Az ember úgy működik, hogy amire sokat gondol, azt előbb utóbb "bevonzza". Aki folyton a nácikra/komcsikra gondol, előbb-utóbb nácikkal/komcsikkal lesz körülvéve. Aki elég fegyelmezett ahhoz, hogy eredmény és célorientáltan gondolkodjon, annak a jutalma, hogy eléri ezeket a célokat.
Utolsó hozzászólások