HTML

Archiregnum

Minden társadalom rendelkezik a legsúlyosabb bűnöket felsoroló listával. Ezen bűnök némelyikét a társadalmi rend szövetét szétromboló tettek elítélése határozza meg. Némelykor pedig a bűnöket a vezetők szabják meg, hogy saját helyzetüket állandósíthassák.

Legújabb posztok

  • Tata86: @Counter: Én csak arra akartam célozni, hogy nem tépik egymást mint két cigányasszony. Ettől még ... (2018.11.13. 11:27) Akinek egy ribanc az exe
  • Tata86: @Counter: Jegyezzük meg: Biszku nem a koncepciós perek miatt állt a bíróság előtt, hanem a komcsi ... (2018.11.12. 17:35) No land for old SS
  • Counter: @Tata86: Ismerkedjünk meg az egységes szuverenitás szocialista állam- és jogelméleti tanával. A s... (2018.08.16. 12:17) Mindennapi kondícionálás
  • Counter: @Tata86: Nem elég Kunhalmi, most még Karácsony is előkerül?! Jellemző, hogy a "Karácsony" nevet o... (2018.08.15. 11:26) Mellek és bérek
  • Counter: @Tata86: Akkor Nagy mindig is olyan komcsi lesz, akinek helyén volt az esze, már akkor is. Békés ... (2018.07.31. 19:12) Nagy Imre emlékezete

Utolsó hozzászólások

  • Tata86: @Counter: Én csak arra akartam célozni, hogy nem tépik egymást mint két cigányasszony. Ettől még az MSZP-ben is valószínűleg látják, hogy ebből a v... (2018.11.13. 11:27) Akinek egy ribanc az exe
  • Counter: @Tata86: Ezek jobbak, mint a PS/888 kombó, vagy nem? Amit az MSZP-DK csinál, az politika lett volna mondjuk legkésőbb 2006 előtt. Ma cargo cult. (2018.11.13. 10:47) Akinek egy ribanc az exe
  • Tata86: @Counter: Olvass el néhány cikket az Alfahíren a szakadárokról(, vagy ugye a kurucon az ortodoxokról). Azért más hangnem. Ráadásul úgy gyalázkodnak,... (2018.11.13. 10:34) Akinek egy ribanc az exe
  • Counter: @Tata86: Dehogynem vonják meg. A demokratikusoldalazás az LMP-vel és a Momentummal szemben: revolverezés. Azt jelenti, hogy "csatlakozz vagy nem vag... (2018.11.13. 10:13) Akinek egy ribanc az exe
  • Tata86: @Counter: Márpedig nem vonják meg. Szépen mindig kiemelik, hogy "demokratikus pártok", "demokratikus oldal", amiben az új fiúk is benne vannak. Ez n... (2018.11.13. 09:29) Akinek egy ribanc az exe
  • Counter: @Tata86: Az LMP-től és a Momentumtól ne vonnák meg a demokratikusellenzékitáborhoz való tartozás jogát? Hát dehogynem. A különbséget abban látom, h... (2018.11.13. 08:17) Akinek egy ribanc az exe
  • Tata86: @Counter: Ami azt illeti az MSZP és társai viszonylag civilizáltan szakadtak-szakadnak. Túl nagy sárdobálás nincs, csak néha egy kis beszúrás a mási... (2018.11.12. 17:42) Akinek egy ribanc az exe
  • Utolsó 20

2009.04.02. 13:32 Omár

Konzervatív köztársaság-2, a parlament

A parlament felépítése minden demokratikus rendszerben állandó vita tárgya. A konzervatív gondolkodásban valahol mindig ott motoszkált a kétkamarás rendszer kívánalma, és nem is alaptalanul.

 

A jelenlegi szabályozás két fordulós, egyéni és listás rendszert magába olvasztó struktúra. Ezt a legjobb szándék, a lehető legnagyobb igazságosság elérése érdekében igyekeztek megalkotni, és elvi szinten szerintem jól is sikerült. Azt azonban úgyszintén meg kell említeni, hogy jó lett volna, ha a készítők összevetik a parlamentbe bejutott pártok későbbi működési alternatíváit, és ebből olyan következtetéseket vonnak le, amely a választójogi rendszert és a parlament felépítését úgyszint érintenék. Persze kicsit túlzó vád lehet, hogy 41 év kőkemény diktatúra után ilyesmi pattanjon ki a fejekből, vagy egyáltalán, bármilyen alapon, reális előrelátó képességgel rendelkezni...

 

A konzervatív köztársasgában a parlament kétkamarás, a jelenlegi, magyar választási rendszer alkalmazása mellett! A felsőház képviselőit kizárólag az egyéni-fordulóban bejutottak adják, míg az alsóházba a pártokra adott, listás szavazatok szerint lehet bejutni. A képviselőknek így két fajtája lenne: a szélesebb jogkörrel a felsőházi tagok, a korlátozottal az alsóháziak rendelkeznének.

Az alsóháziakra egyértelműen nem vonatkozik a szabad mandátum elve, pártjuk felelősségre vonhatja őket politikai döntéseikért, tekintve, hogy ők csak a párt szócsövét alkotják. A pártfegyelem így itt kötelező, kibúvók nélkül. Egyetlen kibújási lehetőség adott: ha a képviselő elveivel, értékrendjével nem összegyeztethető az adott álláspont egy szavazás esetén, kérheti felmentését a párttól, és mást küldhetnek helyette. Az alsóház beiktatásával a képviselők össz-száma is csökken, mivel itt lényegében a pártok vitáznak, nem egyéni képviselők, így összesen 100 fő vesz részt az üléseken.

Az alsóház törvényjavaslatokat terjeszthetne fel, illetve a felsőház javaslatait véleményezhetné, szavazhatna róla, de az nem köti sem a köztársasági elnököt, sem a felsőházat.

 

A felsőházi tagok létszáma 176, tehát a jelenlegi egyéni képviselőkével megegyező. A felsőházi képviselőkre érvényes a szabad mandátum elve, olyannyira, hogy pártjuk nem utasíthatja őket állásfoglalásra, és nem vonhatja felelősségre őket szavazataikért, felszólalásaikért. Itt frakciók sem léteznek ezért. Törvényjavaslatot terjeszthetnek elő, megvitatják azokat, majd szavaznak felőlük. A sikeresen megszavazott törvényeket a köztársasági elnök kétszer visszaküldheti megfontolásra (mindkét ház tárgyalja ilyenkor), illetve az alkotmánybírósághoz is, alkotmányossági vizsgálatra.

 

A kormány főszabályként a felsőházban vesz részt az üléseken, de az alsóház képviselőinek kérésére az alsóházban is megjelenhet a kormány része, vagy szükség esetén egésze. A kormány beszámolási kötelezettsége is mindkét kamarára kiterjed. Ugyanezek érvényesek a számvevőszék, az ombudsmanok és a jegybank elnökére is.

26 komment

Címkék: demokrácia konzervativizmus konzervatív képviselők alsóház államelmélet felsőház


A bejegyzés trackback címe:

https://archiregnum.blog.hu/api/trackback/id/tr401041770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.02. 15:55:11

1. kötött mandátum:

pro: nincs mandátum-mutyizási lehetőség, azaz kilóra kivásároljuk az ellenzéket, kormányt (lásd pölö Ukrajna, ahol ez totál csőd, avagy nálunk is volt 1-2 érdekes mozzanat)

contra: a szabad mandátum intézménye pont azért lett kitalálva, hogy demokrácia és ne pártokrácia legyen...

2. Két kamara:

Ok, támogatom, ez sok helyütt jól működik, számos alsó szintű hisztit/hülyeséget szűr össznemzeti érdekek mentén.

3. Nagyobb méretű és hatáskörű felsőház...

WTF? Ferenc Jóskán már rég túlléptünk azért, ingliséknél is réééééég a house of commons a nagy sípler

Ez így eléggé iráni Őrök Tanácsa szagú és nem európai konzervatív parlament...

Demokratúrát építesz? :)

4. Amúgy felvetnék egy magasabb labdát, ha már radikálisan álmodozunk: szövetségi köztársasághoz mit szólsz? Ez - lásd Svájc, Ausztria - nem nagy államterület függvénye és mivel Magyarországon is finoman szólva más-más problémák vannak pölö Győr, avagy Miskolc környékén, nagyobb teret enged a helyi viszonyoknak megfelelő döntéseknek, megoldásoknak. 19 Megye helyett lenne 4-6 régió, mondjuk akár nevezhetjük vármegyének, miegymásnak, ezek viszont járásokra oszlanak körjegyzőségekkel (így megszűnik a röhejes 10milla lakos /3200 önkor. míg finneknél ez 5milla/400 önkor.)

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2009.04.02. 18:16:15

0) A köztársaság számomra még mindig elfogadhatatlan.
1) A kétkamarás parlamenttel egyet értek, de a felsőházi képviselőket nem szavazás útján kell delegálni. A történelmi egyházak delegáljanak tagokat, az egyetemek (mármint amik tényleg egyetemek), az MTA ( és így tovább, aki nem olyan jogi analfabéta mint én sorolhatja, a lényeg hogy független, valamilyen hatalommal rendelkező szervezetek legyenek, akik nem függnek az aktuálpolitikától sem a populizmustól)

2) Bőven elég lesz 100 képviselő, és fontos, hogy a bejutási küszöb 1% legyen.

Kopiás Attila Steve 2009.04.03. 21:32:56

Ha jól értem, akkor ez azt jelenti, hogy a felsőházba kizárólag egyéni listás emberek jutnak be, nincs kompenzáció. Azaz ha A párt támogatottsága 27-30%, B párté 23-25%, C-től F-ig pedig 1-10%-os támogatottságok vannak, akkor a felsőhát 100%-os A párti képviselőkből alakul?
Egyszerűbben fogalmazva: betonozzuk be a kétpártrendszert és a "nyertes mindent visz" elvet, valamint a lakosság 60-70%-ának véleménye ne kapjon képviseletet? Ennél kényelmetlenebb dolgot nehezen tudnék elképzelni, ez gyakorlatilag örökre kiírtaná a demokráciát.
Ezen a téren szerintem sokkal inkább a nevesített listás választás szerepének erősítése lenne érdekes, ahol a pártlistán szereplő nevek között is kéne választani, így nem lehetne népszerű pártnak a népszerűtlen jelöljeit listán betolni...
Amúgy vicces, hogy pont most írtál erről, én is most írtam a témához kapcsolódóan: rocknpol.blog.hu/2009/04/03/valos_demokraciat

@Herr SturmLiberator: Tetszik a felvetésed. Az aggályaiddal is egyetértek, de ez a decentralizált modell is érdekes, eddig személy szerint nem gondolkodtam ebben. Én egyértelműen decentralizáltság-hívő vagyok, de abban is biztos vagyok, hogy okosan kell lefektetni az alapokat, meg kell lehessen a demokratikus kontroll. Lásd a jelenlegi önkormányzati rendszert, ahol a korrupt önkormányzatok gyakorlatilag kontroll és ellenőrzés nélkül tehetnek, amit csak akarnak, miközben a törvényesen működő önkormányzatoknak elég kicsi mozgástere van. A svájci modellnek pedig emlékeim szerint az is része (majd utánanézek/kérdezek), hogy az adók túlnyomó része a befizető tartományában marad. Ami egy jó modell egy nagyjából azonos gazdasági helyzetben lévő országban, de nálunk nagyon nagyok a területi különbségek. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a főváros az utóbbi húsz évben gyakorlatilag kiszipolyozta a vidéket, amiből a gazdagabb környékek még tartják magukat, de a szegényebbek teljesen felejtősek. Ha most szétválasztjuk ezeket, akkor a fél ország éhenhal (magyar gazdák és cigányok egyaránt), ha meg bevezetünk valami szolidaritási támogatást a gazdag tartományból a szegényebbe, akkor meg jön a lázadás, hogy élősködők... Szóval látom nehézségeit és akadályait, de szerintem megérné foglalkozni ezzel a témával.

Omár · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.03. 23:19:20

@Herr SturmLiberator: válasz az 1. pontodra: (természetesen a contra-ra) csak az alsóházban van pártokrácia, ahol épp a szavazati arányok mértékében jutnak be a pártok, így ott kifejthetik a párt véleményét. Így a törvényhozásban benne lesz az emberek pártpreferenciája is, de azt mindannyian tudjuk, hogy a pártok mindent néznek, csak az ország javát nem, ezért a súlyuk is ennek megfelelő.
3. Azért messze más lenne az összetétel, mint a dualizmusban volt, bár azon el lehet gondolkodni, (@TaTa86.: ) hogy a történelmi egyházaktól 1-1 képviselő legyen, de MTA, egyetemek vezetése felejtős, tekintve, hogy mindkettő soraiban akkora barmok találhatók, amilyeneknek a Földön katedrát még nem adtak (pl.: Kende Péter, stb...).
@KA_Steve: @Herr SturmLiberator: Magyarországon teljesen hiányzik a történelmi háttere, és így a népi háttere is a szövetségi formának. Csak azért, mert valahol működik, itt nem feltétlen fog... Amúgy, ha a jelenlegi régiókat komolyan gondolnák, és esetleg elvennék a megyerendszert, és csak a régiók maradnának, akkor közelítőleg megvalósulhatna, amit mondtatok: a régiók jövedelme 50%-a maradhatna benn, a maradék közös felhasználásra. Pláne a jelenlegi (elmúlt 20 év...) politika realitásai ordítanak a decentralizásióért, tekintve, hogy központilag elcsesznek szinte mindent, és széttárják a karjukat, hogy boccs, az állam rossz gazda, mi meg nem tudtuk, éppen ott mi a dörgés. Ez persze azt is jelentené, hogy teljes szigorral kéne felügyelni a költségvetés(ek) helyi szintű végrehajtását (lásd: Konzervatív köztársaság c. írásban foglaltakat).

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.04. 08:31:53

@Omár:

1.) Ismételten hangsúlyozom, a felsőház dominanciája feudális alkotmányos monarchiákra jellemző. Avagy a minisztertanács uralma a kirakatparlament fölött komcsi módra...

2.) Hát ha figyelmesen, ésszel és nem csak szemmel olvasod történelmünket akkor rájössz, hogy a szövetségi köztársaságnak egyáltalán nem hiányzik se a történelmi, se a társadalmi háttere. Csak éppen nem így hívták. Nézd már végig a történelmünket, eleve TÖRZSSZÖVETSÉG volt az ősi államformánk, ez mentődött át a törzsi szállásterületek mentén létrejött vármegyerendszerbe. Ami aztán ezer éven keresztül harcolt önállóságáért a magyar, vagy idegen uralkodók központosítási törekvései ellen. Meglehetősen sikeresen... Erdély, Horvátország sajátos státuszáról már nem is beszélve. Rákóczy is erre alapozta volna a nemesi respublicát. Még a szocreálban is bőséges hatáskörű megyei tanácsok voltak. Párhuzamos példával élve nézd meg a németeket: a mai magyaros weimari rendszer náluk is bukott, a "tartományok" alapján 1949-ben létrehozott szövetségi köztársaság pedig él és virul. Svájcban a kantonok volt az előd, az osztrákoknál szintén a saját vármegyéik (a mai napig katonásan (landes)hauptmann, azaz kb. főkapitány a tartományi min.elnökök neve.)

Megjegyzem, a szövetségi struktúra pedig eleve azt jelenti, hogy a helyi bevételek nagy része helyben is csapódik le. Döntse csak el a debreceni, győri, miskolci stb "régió" saját választott közgyűlése, mit és mire fordítanak. A központi költségvetésből kapott pénzeket kell csak "felülről" elszámoltatni.

Generell megjegyezném még egyszer: miért akar a koncepciód mindent totál felülről, totál a központból megoldani? Koncepciódból nem épp konzervatív demokráciát, inkább ókori rómát, francia direktóriumot, iráni őrök tanácsa, komcsi államtanácsot , mussolini féle fasiszta nagytanácsot idézi stb... azaz alapvetően megmondóemberek elitista uralma a választáshoz akár potenciálisan hülye nép felett. Hááááááát nem t'om.

Omár · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.04. 09:32:11

@Herr SturmLiberator:
1.) Teljesen megértem az aggodalmadat, és igazad van, a felsőház erőfölénye valóban kissé avíttnak tűnhet, de: itt azért az övék a nagyobb súly, mert egyéni képviselőkből állnak, és nem egy párt által, tetszés szerint összehányt gárdából. Azt hiszem Te is érzed a különbséget, hogy melyik mekkora legitimációval rendelkezik... Épp ezért, ez a demokratikusabb. Amúgy, sajnos KA_Steve-nek igaza van: ezzel a rendszerrel előállhatnak anomáliák, így ezt még át kell gondolni. Ha valakinek van jobb ötlete, hogy a felsőházba való bejutást hogyan lehetne demokratikusabbá tenni, kíváncsian várom! :)
2.) Igazad van, tényleg több helyen úgy tűnhet, hogy nálunk is meg van ez a szövetségi alap, de korántsem olyan erősen, mint Németország vagy Svájc esetében. Ők szinte mindig elkülönült részekben éltek (német hercegségek, királyságok: a Ném.-Róm. Birodalomban majdnem 400 db!!), a svájciakat nem is kell részletezni, Moorgarten után (ha nem tévedek, 1241 óta), kantonálian élnek. Ezért nálunk ez nem ugyanaz lenne... De el lehet gondolkodni rajta, de akkor is inkább csak régiós szinten.
3.) Amikor ilyen hülye a nép helyből, nem akarom tudni, milyen nekifutásból... Ez a felülről megmondjuk csak addig kéne, amíg kitermelődik egy erős középréteg, művelt fiatalság. Amen! :)

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.04. 15:52:51

@Omár:
Javallom a cseh alkotmány tanulmányozását. Ott érvényesül némileg a hozzád hasonló módszer, de ettől függetlenül a felsőház egy demokráciában sohase lehet erősebb, mert akkor már inkább legyen egykamarás a parlament, nincs értelme a kettőnek.

A felső kamara kétféle eredetű lehet:
a) területi képviselet szövetségi köztársaságban
b) társadalmi képviselet nemzetállamban
Ámde mindkét esetben elsődlegesen mediátori + kontrollfunkciót tölt be.

2.) Ühüm, jómagam is régiós konstrukcióban gondolkodom, de a középszintet meg kell erősíteni, akár kvázi-szövetségi állam szintre (nem okvetlenül név szerint), jelenleg ugyebár a megyei közgyűlések kiherélt teadélutánok. Minden attól függ, ki hogy fexik azoknál fönn, hátha jut belöle vissza lentre. Ez abszurd és nem is müxik. Ha full belemegyünk a szövetségi államba, akkor viszont egyrészt mindenképpen kell felsőház. Másfelől viszonylag gyenge "tagállamok" (régió, vármegye stb) kellenek, mert a leszakadó térségekben jóval nagyobb súlya lenne az eltartott rétegeknek, akik maguk javára szavaztatnának mindent az aktív réteg kárára. A "szövetségi", avagy országos törvények mindenképen übereljék a sarkallatos gazdasági/igazságügyi kérdésekben a helyi döntéseket (osztrák minta).

3.) Valóban, középréteghiányos ország vagyunk. Ezt viszont nem éppen demokrácialimittel számoljuk fel, úgyis szarik a trendi ifjúság a közéletre. (Mondjuk nem okvetlenül tudom rossz néven venni, nálunk öntelt vezérek és seggnyalóik cirkusza dühöng). Plusz ugye az értelmesebbje megy külföldre. Ahol a jogvédő az áldozat és nem az elkövető pártján van, nem vagy náci ha szereted a hazád, ahol nem veregetik meg az adócsaló vállát, ahol nem lop a sok görény politikus az utolsó utáni pillanatban is és ahol a konszenzuskeresés divatosabb az árokásásnál...)

Amúgy függetlenül BÁRMILYEN államkoncepciótól, ha már álmodozni szabad, én a sima adócenzust forszíroznám csak. Tök mindegy, hogy prosztó, strici, professzor, vállalkozó, tanár valaki, akkor választhat, ha belead a költségvetésbe. Mert aki akármilyen hülye, vagy okos, de hozzájárul a közterhekhez, annak joga van beleszólni a felhasználásba. Mostanság a gazdasági válaság miatt ezért érdemes lenne lobbizni az EP-ben is, mert ha nemzetközileg engedélyezetté válik, racionálisabb elit fog születni. Európa szerte hasonlóan a szar a demográfia alakulása és saját példánkon láthatjuk hova vezet, ha a terebélyesedő szocpol/nyugger rétegnek túl nagy a beleszólása: tarthatatlan osztogatósdi az inaktívaknak, becsületesek nyomorulttá adóztatása, államcsőd. A demokrácia koncepciója is onnan indult, hogy az állam fenntartásához hozzájáruló rétegek akartak őket megillető beleszólást. A demokráciát NEM a sok tetü megélhetési jogvédő találta ki...

Loach · http://thumb8.webshots.net/t/55/455/4/70/8/2077470080100200348FjoMqj_th.jpg 2009.04.04. 16:54:34

Sziasztok!

A vitát olvasva én gazdasági szempontból közelíteném meg a témát. Innen vizsgálva egy erős, logikusan regionalizált felépítést tartanék jónak, egy erős központi hatalommal karöltve, akiknek a legfőbb feladata a törvények betartatása és a rend megőrzése volna. A régiós leosztás azért is lenne szerencsés, hiszen kulturális, gazdasági és gondolkodási szempontból eltérnek az ország különböző részei egymástól, elég nagy különbségeket mutatva. Ebből kifolyólag mások a problémák, és a megoldások is, az erős központi szerv pedig biztosítaná, hogy minimalizálni lehessen a korrupciót.

Omár · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.05. 09:23:39

@Herr SturmLiberator: A cseheknél elsősorban az tetszik, hogy ott a volt komcsik nem politizálhatnak. De mindenképpen utána fogok járni...

A felsőházban én is gondoltam már arra, hogy lehetnének képviselők helyett a szakszervezetek, kamarák képviselői, történelmi egyházak vezetői, stb. De elengedhetetlen, hogy valós erejük legyen, pl. 2/3-os arányban vagy akár 50%+1-ben vétózhassanak... Különben abszolút esélytelen, hogy változzon valami.

Igazából minden attól függ, hogy a politikába bejut-e egy olyan csapat, akik tényleg a Hazáért kívánnak tenni, és akkor lesz valami, így soha. De én úgy érzem, lassan megterem ennek a lehetősége: ha a Fidesz megnyeri döntő többséggel a 2010-es választásokat, (amire jó esélye van), akkor majd kibukik, hogy mennyivel tudnák jobban csinálni, mint a "balosok". Biztos vagyok benne, hogy ennél csak jobban lehet, de abban is sajnos, hogy ha országos szinten jót is akarnak, a helyi szinten valósul meg a költségvetés, és ott, a jobbosok ugyanúgy lopnak, mint ellenfeleik, (akikkel mellesleg összejárnak sörözni, meg felosztják, ki miből kap csúszópénzt). Így attól tartok, nagy változás nem lesz, és akkor 2-3 évvel a választások után biztos mindenki elfordul tőlük is, és akkor jön el az ideje az új pártoknak, hogy jelentős szavazóbázisuk legyen. A helyzetet valószínűsíti még, hogy az Mszp ugye mérhetetlen nagyságú IMF-hitelt vett fel, persze csak 2010-ig, és ez is a Fideszt fogja lehúzni majd. De majd meglátjuk.

Az adó-alapú szavazati joggal is kiegyeznék, azzal a megjegyzéssel, hogy a nyugdíjasoknak is adnék. Persze csak azoknak, akik igazoltan lehúztak x évet, és nem csak papíron. Ezt esetleg nehéz lenne nyomon követni, de azért még sincs szó túl nagy számról, talán menne.
Alapvetően az a baj, hogy a demokrácia olyan régi intézmény, hogy már nem is emlékszünk arra, mi is volt valójában. Ez az intézkedés némiképp visszakanyarodna oda.

Omár · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.05. 09:29:49

@Loach: Szia!
Erős központ, és erős decentralizáció nem megy egymás mellett... :) De azt hiszem értem mire gondolsz. Maradjunk annyiban, hogy az állami ellenőrzést mindenképpen meg kéne erősíteni, de a régióknak kellene a helyi hatalmi súlyokat átpakolni, a gyakorlatban is. Ha más nem is, a demokrácia annál teljesebb, minél közelebb van az emberekhez.
Meg ugye, az is idegesíti az ország fejlettebb területein élőket, hogy a közös parlamentünkbe a sok tahó cigány és proli virsliért benyom olyanokat, akiket a társadalom többi része a háta közepére kívánna... Ha a régiókban lenne a valódi erő, ez már annyira nem idegesítene senkit, és ez segíthetné a társadalmi szolidaritás, összetartozás erősítését.

Ja, és Sturm: A nemzeti érzést emelni kéne, pozitív módon. Tehát nem mások ellen, hanem "legyél büszke, hogy magyar vagy"-alapon. De úgy látom Te se tiltakoznál ez ellen. :)

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.05. 16:10:24

@Omár:

A nagy lopások a központban vannak :) Mindig. Helyi szinten apró koncok a hűbéri klientúrának. Csak őket könnyebb tetten érni és időnként be is áldoznak egy-két parasztot. Figyeld meg, a Fidesz jelenlegi több milliárdos pártadóssága se perc alatt valahogy el fog tűnni... A cári oroszországban volt divat a "jó a cár atyuska, csak a tanácsadói rosszak" mese. A Fidesznél a Zorbán a kritikával nem illethető sztár :) Persze ettől még nem ördögpatás, Mitterand, Kohl, Thatcher hasonlóan kisnapóleoni stílusban vezették pártjukat de távolról sem az országjaik kárára. Szintén persze az MSZP-nek meg azért nincs adóssága, mert éppen ő kanalaz a húsosfazékból, Szadesz meg kapja a csekket az euroatlanti Soros holdudvarból tel-avivi átszállással. Nem csodálkoznék, ha a Jobbik meg Moszkva/Irán környékéről kapna egy-két "bátorító szót". Mocskos dolog a politika, de gyakorlatias emberként beletörődtem abba, hogy az ugaron a kisebb kakihalomra kell szavazni. Ha ügyesen terítjük a szart, végülis trágyaként hasznos lehet :)

"A cseheknél elsősorban az tetszik, hogy ott a volt komcsik nem politizálhatnak."

Majdnem. A komcsik nagyonis politizálhatnak, harmadik legynagyobb erő. Ámde a közigből nagyon korrekt módon valóban kipofozták a sok vörös elvtársat. Nálunk sajnos nagy divat, hogy azok lendítik előre a demokráciát (muhaha), akik annak a szétzúzásán fáradoztak kitűntetéssel. Meg is látszik. Az egyszerű párttagságot még némi ejnye-bejnye árán nem veszem rossz néven senkitől, vagy ifjonti hiba, avagy kényszerűség állás/tanulmányok miatt. De karrierre a pártvonalon még Rákosi se kényszerített senkit... menjenek a búsba.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.05. 18:42:05

kieg:

"Ja, és Sturm: A nemzeti érzést emelni kéne, pozitív módon. Tehát nem mások ellen, hanem "legyél büszke, hogy magyar vagy"-alapon. De úgy látom Te se tiltakoznál ez ellen. :)"

De nem ám, na EZT kötelezően bevenném az oktatáspolitikába. Utána aztán felőlem bárki lehet szélsőhomoliberálciánista, de az oskolában legalább megtanulja mi is az, ami ellen rúgkapálózik.

HaKohen 2009.04.27. 12:48:07

@Omár:

Ez még nem érdemi hozzászólás, csak - ha úgy tetszik - OFF:

"MTA, egyetemek vezetése felejtős, tekintve, hogy mindkettő soraiban akkora barmok találhatók, amilyeneknek a Földön katedrát még nem adtak (pl.: Kende Péter, stb...)"

Személyes javaslatom, kedves Omár, a következő:

Vedd a cókmókodat és költözz át Párizsba (avagy Londonba, Berlinbe - szabadon választott) néhány évtizedre. (1956-ba már nem tudsz visszamenni, hacsak nincs időgéped, úgyhogy megfelel a mai dátum is).

Tanuld meg jól a helyi nyelvet, pl. a franciát, és ásd bele magadat a todományokba, mondjuk a szociológiába. Olyannyira, hogy azon a nyelven képes legyél tanulmányok és könyvek sorát megírni - amiket a helybéli folyóiratok és könyvkiadók meg is jelentetnek.

Kb. 25-30 év után látogass haza, itt is jelentess meg könyveidből és tanulmányaidból néhányat fordításban vagy eredetiben magyarul. Semmiképen se utasítsd vissza az MTA tagjainak kérését, mely szerint szívesen sorukba fogadnának. Azért időnként térj vissza Párizsba (Londonba, Berlinbe) is learatni ottani renoméd gyümölcseit is (sorry a képzavarért).

Na, akkor meglesz minden erkölcsi alapod arra, hogy Kende Pétert leköpködd. Vagy mégsem.

Ez most így azért egy kissé kínos.

ON:

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.27. 17:51:47

@HaKohen:

Off-ra hangolódva:

Kínosság helyett itt félreértés lesz, szerintem te erről a Kende Péterről beszélsz:

Kende Péter (Budapest, 1927. december 26.) szociológus és politikai esszéista.

1956-ban újságíróként részt vett a felkelésben, majd elhagyta Magyarországot. Franciaországban telepedett le, ahol közel negyven évig dolgozott társadalomtudósként, elsősorban a szovjet blokk kutatójaként. Oktatott többek között a nanterre-i Paris-X. Egyetemen (1970-1974), az Aix – Marseille III. Egyetemen (1975-1978) és a párizsi Társadalomtudományi Főiskolán (1979-1991); közreműködött több francia folyóirat munkájában, így az Esprit, a Contrepoint, a La Nouvelle Alternative és a Commentaire-éban. 1993-ban kutatási igazgatóként ment nyugdíjba a Centre National de la Recherche Scientifique-nál. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjául választották. Egyik alapítója 1989-ben a budapesti 1956-os Intézetnek, 1994 óta az Intézet kuratóriumának elnöke. A Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke.

Omár kalifa viszont szerintem erre az úrra gondolt:

www.kende.hu/

Egyáltalán nem ugyanaz a kategória, bár a második illető "Az Orbán" c. , elkötelezett fideszesek sorában mérsékelten népszerű könyve nem nélkülöz minden alapot. Csak épp a más szemében a szálkát felfedi, sajátjában a gerendát feledi recept szerint publikálgat az úr. Mai napig várom tőle "A Kóka", vagy "A Kolompár", vagy "A Ferenc" című tényfeltáró könyveket.

Omár · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.27. 21:32:49

@HaKohen: @Herr SturmLiberator:

Sturm, köszönöm a "kimentést", valóban, én az utóbbi Kende Péterre gondoltam, aki -fenntartom- szerintem pszichológiai eset....

Az előbbit természetesen tisztelet, és nem köpdösés illeti....

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.29. 09:35:08

Na hoppsza, itt egy érdekes cikk a kurucról:

www.kuruc.info/r/6/39520/

Nos, ennek kapcsán finomítok adócenzusos felvetésemen: ha a választópolgárok apeh hátrálékos szűrésének bevezetése a fene nagy demokratikus elvek miatt jelenleg nem, vagy csak nehezen kivitelezhető is, attól még simán lehetne a szűrést a jelöltek esetében alkalmazni. Az aktív/passzív választójog feltételei nálunk azonosak, ámde a nemzetközi gyakorlatban bevett szokás a választhatóságot többletkövetelményekhez kötni (ilyen nálunk csak az elnökválasztásnál van). Nehogy már bűntetett előéletű, adósikkasztó, kommunizmust párttisztségben kiszolgáló emberek induljanak. Mert abból lesz aztán az olyan-amilyen paletta és olyan amilyen parlament. Sok szar emberből csak szarrakás lesz.

HaKohen 2009.04.29. 17:43:58

@Omár:

Bocs a rosszhiszemű feltételezésért.

Az utóbbi úr a dr.-ral különbözteti meg magát az előbbitől, amiben azért van egy kis sunyiság, ugyanis a dr.-t újságban, könyvön, tévében nem szokják feltüntetni, ezért könnyen lehet idegen tollakkal ékeskedni, nem is beszélve a másik bosszankodásáról.

HaKohen 2009.04.29. 18:18:14

OFF:

Azon gondolkodom folyamatosan, hogy hogyan tudnálak eredményesen sértegetni benneteket. Irtó gusztusos, amint tahóztok, nyuggereztek, proliztok, cigányoztok.

Talán azért vagyok érzékeny az ilyenre, mert véletlenül vagy szándékosan, de mindig szerettem találkozni, ismerkedni különböző emberekkel. Nem csak azokkal, akikkel egyívású vagyok. Hát igen, parasztokkal, hatelemisekkel, öregasszonyokkal, melósokkal, hasonlókkal. Kiderült, hogy ők sem rosszabbak, mint amilyen én vagyok. Persze, ehhez ki kellett jönnöm az íróasztalom (klaviatúrám) mögül, és némi empátiával vagy éppen kíváncsisággal is föl kellett töltekeznem.

Valóban, nehéz elérnünk magunkkal, hogy ne nézzünk le másokat. Még akkor sem, ha semmi okunk rá, mert nem mi vagyunk a tökély.

Na, most kipöfögtem magamat én is!

ON:

A kétkamarás parlamentről.

Előszöris azt kell tisztázni, hogy mire jó? Szerintem alapvetően arra, hogy a két ház ellenőrizze egymást, a kormányt és a pártokat (utóbbi kettőt hatékonyabban, mint egy kamara esetén). Olyan törvényeket alkosson, amelyek konszenzusra törekvés eredményei, és megfelelőbben képesek különféle érdekek összehangolására. (Lásd fent HSL meghatározását.) Aláhúznám (ha lenne aláhúzási lehetőség a blogokon), hogy az ellenőrzés akkor jó, ha KÖLCSÖNÖS.

Mármost a következő kérdés ez esetben, hogy milyen összetétel szolgálja inkább ezt a funkciót? Ezelőtt azonban: mit nem tartok jónak?

Nem tartanám jónak, ha ugyanolyan (egyforma) választási procedúra töltené föl a két házat. Sajnos, a mai magyar helyzetben én azt is ugyanolyannak tartom, ha az egyikbe egyéni, a másikba listás úton lehet bejutni. Ugyanis minden elemzés eléggé egyértelműen tanúsítja, hogy az egyéni jelöltekre nem azok programjai, korábbi munkásságuk vagy személyes tulajdonságaik alapján szavazunk, hanem annak alapján, hogy melyik párthoz tartoznak. (Most csak a parlamenti választásokról beszélek.) Ez viszont éppen azt akadályozza meg, hogy a két ház egymást ellenőrizze és kiegészítse – hiszen mindkettőben ugyanolyan „pedigréjű” képviselők ülnének. Akkor meg mire jó az egész felhajtás?

Konkrét történelmi okok miatt két utat tartok járhatónak. Mindkettőnél sikerülhet az eltérő, sokszor ellentétes, partikuláris érdekeket annyira „szétteríteni”, hogy ha ez nem is zárja ki teljesen, de csökkenti a mai mutyizás, népátverés, társadalmilag vagy morálisan tarthatatlan lobbizások lehetőségét.

Az egyik a svájci minta. Ott az Államtanácsot és a Nemzeti Tanácsot kétféleképpen választják. Az egyikbe a 23 kanton küld 2-2 küldöttet. A másikat szokásos módon, többpártrendszerben választják. Mindkét kamara azonos jogkörrel rendelkezik, egyik sem dominálja a másikat.

Ez nálunk is működhetne: az egyik házat közvetlenül választanánk akár egyéni jelöltekből, akár pártlistákról, akár a jelenlegi vegyes módon; a másikat közvetve, a megyék vagy régiók küldötteiből. (Itt és egyébként is vigyázni kell az összeférhetetlenségekre, amelyekre a mai pártok magasról szarnak.)

A másik út: a képviselőház mellett egy korporatív másik ház (nevezzük jobb híján felsőháznak). Bár ettől a jelzőtől némely politikusok és politológusok hisztériás rohamot szoktak kapni, ennek is vannak más országokban példái. Viszont ezzel egy rakás probléma lenne. Kikkel? 1. Egyházak 2. Tudomány 3. Civilek 4. Szakszervezetek.

Ad 1: TaTa86 szerint: a „történelmi egyházak”. Mi az, hogy történelmi egyházak? Nem vagyok álnaív, tudom, hogy ez négy egyházat takar: a római katolikust, a reformátust, az evangélikust és a zsidó hitközségek szövetségét (Mazsihisz).

Na most: a reformátussal és az evangélikussal asszem semmi baj. De:

A római katolikus egyházon kívül már „történelmileg” működik nálunk görög katolikus egyház, görögkeletinek nevezett (ortodox, szerb ortodox) egyház is. Miért csak a r.k. a történelmi?

És mi van az egyéb „történelmi” keresztény egyházakkal és gyülekezetekkel? Például a már jóval a II. vh. előtt működő baptistákkal? A fél évszázadra illegalitásba kényszerített Jehova Tanúival?

A metodista egyházat a 17. században alapította John Wesley Angliában. Ezután a kivándorlók áthurcolták Amerikába, ahol az egyik legelterjedtebb egyház lett. Magyarországon kettő is van belőle. A világ szempontjából ez is történelmi.

Na és a Hit Gyülekezete? Nagy indulatokat szok kiváltani, de ezt ne keverjük ide. Létező és ténylegesen működő egyházszerűség.

Azután a világ legrégebbi vallásait hívők: iszlám, buddhizmus, hinduizmus, örmény katolicizmus (utóbbi régebbi, mint a római katolikusság) – ma már nálunk is valamennyire elterjedtek.

A Mazsihiszen (mint neológ irányzat, hungarikumnak tekinthető) kívül jelentős hatással bír a hazai zsidóságra az ortodoxia és a haszidizmus keverékeként jellemezhető Chabad Lubavicsi közösség, akik a csaknem másfél évszázados magyar „status quo ante” irányzat utódjainak vallják magukat. Azután az Amerikában és Európában elterjedt konzervatív irányzatnak is van két hazai változata. Nemkülönben kettő a hasonlóan elterjedt reformirányzatnak.

Na itt abba is hagyom, a többit (kisegyházak, gyülekezetek) kihagyom.

Ad 2: Omárnak abban igaza van, hogy az MTA és az egyetemek esetleges jelöltjei… hm… némi kívánni valót hagynak maguk után. Hát ez valódi probléma. De valódi probléma az is, hogy minden, bármilyen más, szervezet jelöltjeiről is elmondhatjuk: nem biztos, hogy szakmájuk, területük legjobbjai. Nem tudok jó megoldást, legföljebb abban bízhatunk, hogy az érdekek „szétterülése” miatt előbb-utóbb kialakul valami normális szelekció (és nem kontraszelekció).

Nagyon lebeszélnék mindenkit a tudomány és a felsőoktatás területén a diákszavazásokról, a citatológiáról és a minőségbiztosításnak csúfolt agyszüleményről mint a képviselőjelölti színvonal garanciájáról. Különben dühbe jövök…

Ad 3: Bár vannak ténylegesen és célszerűen működő civil szervezetek is (szerintem kisebbségben), az egész civil szféra ma még egy nagy dzsumbuj Magyarországon. Részletek helyett hadd hivatkozzam a közmédia-kuratóriumok választásaikor menetrendszerűen ismétlődő cirkuszokra és bohócmutatványokra. Úgyszintén a megelőző NCA-kuratóriumokra, nem kevésbé az előrehozott választásokkal házaló néhány hetes álcivil mozgolódásra. A megélhetési szélhámosoknál (vö.: korrupció) talán csak a politikai szélhámosok jelenléte kifejezettebb az NGO-k vidékén. Nem tudok jó választ.

Ad 4: Egy nagy és régi és valódi szakszervezeti hagyományokkal és jól működő valódi szakszervezetekkel rendelkező országban nem lenne probléma hasznos részvételük egy korporatív kamarában. Nálunk ugyan valamikor (I. vh. előtt és után) voltak ilyenek, de hát azóta volt egy ötven éves tönkretétel, majd egy húsz éves tönkretétel. Itt sem részletezném az ügyet, mint a civileknél – ugyanis ha valaki nem tudja elfogadni ezeket az axiómaszerű állításokat, annak úgyis hiába minden érv és adat.

Csak egy példa, amit senki sem észrevételezett emlékezetem szerint. Néhány éve a szakszervezetek egy része tüntetéseket és sztrájkokat szervez, egyre inkább hallatja a hangját. De melyik része? Ha jól érzékeltem, pl. az USA-ban vagy Franciaországban a válság hatására a gazdasági élet nagy szakszervezeti szövetségei vagy olyan hatalmas monstrumok, mint az autóipari szakszervezetek.

És nálunk? A pedagógusok, az egészségügyiek, a vasutasok, a tűzoltók. Vagyis a közalkalmazottak. De hallott valaki az autóipariak, az élelmiszerkereskedelmiek, az IT-ipariak sztrájkjairól, tüntetéseiről M.o.-on? Még a szakszervezeteikről sem nagyon. Nem is látszanak még nagyítóval sem a mostanában folyó csoportos elbocsátásoknál.

Hát ez néhány kérdés volt. Válaszok nélkül. De azért gondolkodni talán lehet rajtuk.

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.04.30. 21:28:10

@HaKohen:

?????????

Nem igazán értem, hogy miért kellene sértegetni minket. (Egyáltalán ki az a "mi"? Én? Omár? Valaki más?)

Cigányozásra meg nyuggerezésre nem emlékszem. Csapody és Szanyi képviselő urakat trolloztam le, de véleményem szerint az a minősítés velük kapcsolatban stabilan megáll. :)

A másik lenézése adott esetben helytálló vád lehet akár velem kapcsolatban is. Habár igyekszem ezt a hibát elkerülni, néha nálam is az a szinapszis kapcsol, hogy türelmetlenségből nem gondolom végig a másik érvelését, hanem elkönyvelem úgy, hogy nem logikus. Remélem veletek szemben ez nem fordult elő. :(

Bocs, Kohen, de szerintem ez a kritika nem teljes mértékben megalapozott. Ha úgy látod, hogy volt olyan része bármelyik posztnak vagy kommentnek, ami szándékosan vagy gondatlanul sértő, vagy lealacsonyító bárkire/bárkikre nézve, akkor légyszíves szólj (akár privátban is), és igyekszem korrigálni a hibákat; illetve ebben az esetben utólag is elnézést kérek! (Mivel jómagam is betonkonzervatív vagyok, megvan az esélye annak, hogy egy fogalom vagy összefüggés számomra tök mást jelent, mint neked, vagy másnak; és úgy fogalmazok objektíve sértő módon, hogy ezt a sértő élt én nem látom.) Ezzel együtt szerintem ez a kritika így általános jelleggel nem helytálló.


Annak meg örülök, hogy visszatértél, mert kezdtem aggódni, hogy az ország melyik olyan szegletébe kerültél, ahol nincs net. :))))

Omár · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.05.01. 12:21:07

@HaKohen: Az ON részekkel nagyrészt egyetértek, örülök, hogy egyre több embert fedezek fewl, aki szerint ez a járható út...

Az OFF-ra: én értem, hogy miért kifogásolod a nyugdíjasok, prolik, cigányok folytonosnak tűnő, negatív emlegetését. Mindenkinek vannak hibái, és ez sajnos egyike az enyéimnek. De van alapja: téged nem idegesít, hogy a szavazatoddal teljesen egyenértékű az olyanoké, akik egy pár virsliért, 2000Ft-ért megvásárolhatók, és meg se próbálnak akár a saját, akár az ország érdekén elgondolkozni? Amikor úgy érzem, hogy ők a gátjai annak, hogy a fenébe levessük magunkról ezt a tolvaj politikusi "elitet", ahogy ők nevezik magukat... Jó lenne ezért olyan társadalmat építeni, ahol annyira erős az oktatás, a közerkölcs, hogy minimálisra csökkenjenek az ilyen elemek. Hosszú, és idealista munka, de más út nincs, ha jobb országot akarunk. Addig is, viszont: miért ne nevezzük nevén azokat, akik megérdemlik?

HaKohen 2009.05.04. 14:17:51

@mefisto: @Omár:

Szerintem túlragoztuk, talán majd válaszolok.

Próbálok megszokni bizonyos stiláris(nak tűnő) szövegeket, de hát valami celeb mondta vót (tényleg nem emlékszem, hogy kicsoda?), hogy a stílus maga az ember. Persze, tudom, hogy így ez is túlzás.

Sajnos (vagy nem sajnos) tényleg nyáron internet-távolban vagyok, csak hetente egyszer-kétszer jutok internet-közelbe. Ami azért jó, mert nem szeretnék blogfüggővé válni. Közben meg veletek szívesen kommentelek. (Na, mefisto, ki az a veletek?!)

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.05.04. 19:34:15

@HaKohen: Ok túltárgyaltuk.

A kisbiciklin meg asszem rituálisan közös tulajdont alapítunk 50-50%-os eszmei hányaddal. XDXDXD

HaKohen 2009.05.07. 12:38:14

@ mefisto: @ Omár:
OFF:
Nagyon sajnálom, hogy indulatkitöréseitekre adott indulatkitöréseim ilyen reflexiókra késztettek benneteket. Némileg zavar valami bennük, valami fals, de lehet, hogy ez nálam szakmai ártalom.
Az is több, mint sok nekem, hogy ennyire komolyan veszitek magatokat. De az aztán végképp fölháborító, hogy engem is véres komolyan vesztek.
Cserébe megkínállak titeket két friss történettel.
Tegnap kutyámat sétáltatva összetalálkoztam az egyik helybéli újgazdag társaság lovászával. Maximum nyolc általánosa lehet, vagy annyi sem. Beszélt a lovakról, a szomszéd hároméves cukorbeteg (!) kislányról, aki fűvel eteti a lovakat, a kutyájáról, a fajtatiszta és a keverék kutyák betegségeiről és í.t. Utóbbi fejtegetésein még Csányi Vilmos sem talált volna kivetnivalót. Ámbár a „fajtiszta” jelzőt használta, azért még nem neveztem rasszistának. Nem kérdeztem meg, hogy melyik pártra fog szavazni. (Azt sem, hogy újgazdag gazdája melyikre.) Terminológiátok szerint ő a „tahó”.
Ma találkoztam egy helybéli (falusi) autószerelővel. Szakmunkásképző iskolát végzett, egy szerviz munkása. Beszélt a gyújtáshibákról, a családját kizsigerelő természetgyógyászról, svájci frankban fölvett autóhiteléről, rákban elhunyt bátyjáról és í.t. Őt sem kérdeztem meg, hogy melyik pártra fog szavazni. (Arról sem, hogy a középvállalkozó tulaj melyikre.) Terminológiátok szerint ő a „proli”.
Nem vagyok „betonkonzervatív”, sőt… De irigyeltem ezt a két embert stabil és spontánul megnyilvánuló hagyományos értékrendjükért, amit akár konzervatív értékrendnek is nevezhetnénk. Nyilván e néhány mondat képtelen érzékeltetni azt, amit mondtak és amit éreztem és gondoltam róluk. De én a két diplomámmal, tudományos fokozatommal és egyéb sallangjaimmal együtt irigyeltem őket és fölnéztem rájuk. „Hoch-értelmiségiként” a „tahóra” és a „prolira”. Sok minden más miatt, de ez aztán végképpen OFF OFF OFF lenne.
Ha kérhetlek, erre most ne válaszoljatok.
ON:

HaKohen 2009.05.19. 14:33:22

A passzív választójoghoz még néhány megjegyzés, aztán eldugulok.

Négy lehetőséget látok:

1.) Az aktív szavazati jog kiterjed a választhatóságra is. Ha jól tudom, ez nálunk a jelenlegi rendszer. E mellett azzal szoktak érvelni, hogy ha valaki állampolgári jogon szavazhat a választásokon, akkor miért ne lehetne ugyanakkor választható is helyi vagy országos képviselőnek. Ellene az az érv szól, hogy aki a többiek bizalmából egy képviselőtestület tagja akar lenni, annak nagyobb követelményeknek kell eleget tennie.
2.) A választhatóság törvényileg korlátozott. Pl. valamely politikai előélettől függően. Ide tartoznának az előző rendszer tisztségviselői. Ez egyrészt azért necces, mert már rövid távon is kétséges az érvénye. Milyen tisztségviselők? Pl. tanácselnökök? De hiszen számos tanácselnökről tudunk, akit saját falvának lakói 90-ben megválasztottak polgármesternek, sőt, egy részük újrázhatott is. Vagy aki állami cég igazgatója volt? Akkor Antall József vagy Boross Péter eleve kiesett volna még 90-ben. Még számos necces példát lehetne összeszedni. Másodszor, mert lassan kimennek az aktív korból az érintettek. Harmadszor, mert en bloc kezel egy nagy csoportot, anélkül, hogy érdemben differenciálna, mondjuk a tényleges szerepük szerint – de ez utóbbi hiteles megállapítása szintén kétséges. Negyedszer, mert az ilyet még a régi titkosszolgák és ügynökök esetében sem sikerült megoldani, hát még akkor ennél jóval szélesebben?! És mi lenne pl. az olyan, bíróság által bejegyzett, tehát legitim párttal, mint a Kommunista Munkáspárt? Már az elnöke, Thürmer Gyula is fennakadna a rostán. Ötödször és last but not least: az ilyen kiváló ötleteket szokta elmeszelni az Alkotmánybíróság.
3.) Pozitív előírások. Például erkölcsi bizonyítvány – ez szerintem minden további nélkül megkövetelhető, akkor is, ha tkp. a korlátozás fonákja (a büntetett előéletűek kizárása). És aztán valamiféle nemzetbiztonsági kockázat-vizsgálat? Ez miben különbözne az eljárást tekintve az átkosbeli feddhetetlenségi bizonyítványtól? Amelyet az állambiztonsági szervek állítottak ki, nem kellett különösebben indokolniuk és nem volt jogorvoslati lehetőség; legfeljebb a munkahely vezetője figyelmen kívül hagyhatta – ha merte. Vagy iskolai végzettség, igazolt munkahely, gyereket tud csinálni, nem issza le magát a sárga földig, rendet rak az íróasztalán, nem köpköd az utcán, nem pofázik vissza stb. Szóval ezek is elég gázosak.
4.) Amit nem nagyon szoktak javasolni, de nekem vesszőparipám (HSL kedvéért: Steckenpferde-m): az ismételt megválaszthatóság korlátozása. Ez az amerikai elnököknél nagyon bejött: ha esik, ha fú, egy jelölt kettőnél többször nem indulhat. (Roosevelt kivétel volt, de a II. vh. miatt; reméljük, nem lesz újabb kivétel a III. vh. okán.) De vannak magyar egyesületek, szakmai társaságok is, amelyek alapszabályzata korlátozza a tisztségviselők, elnökök első vagy második újraválaszthatóságát. Úgyhogy ez nem az én fantáziám. Miért ne lehetne törvényileg előírni, hogy egy országgyűlési (vagy helyi) képviselő, úgyszintén polgármester csak két ciklusban indulhasson a választáson? Az összeférhetetlenség szigorú szabályaival (pl. ne lehessen senki több testületben is képviselő) együtt hasznos lenne. Igaz, hogy a múlt bűneire már nem lehetne hatással, de a jövő bűnei egy részét talán meg tudná előzni.

Ha a magát elitnek kinevező politikusaink, törvényhozóink egyszer hajlandók lennének elfűrészelni maguk alatt az aranyat tojó vasbeton talpfát.

pAnNONYMUS 2009.06.29. 10:07:32

Kedves Omár,
Mi erről a véleménye? (Mert én némi elvi azonosságfélét érzek)
gondolkodasmenedzsment.blog.hu/2008/01/30/mit_jelent_a_demokracia
??