HTML

Archiregnum

Minden társadalom rendelkezik a legsúlyosabb bűnöket felsoroló listával. Ezen bűnök némelyikét a társadalmi rend szövetét szétromboló tettek elítélése határozza meg. Némelykor pedig a bűnöket a vezetők szabják meg, hogy saját helyzetüket állandósíthassák.

Legújabb posztok

  • Tata86: @Quastr IlIl: Hát matematikailag volt. A százalékok alapján. :) Viszont ehhez se hangulat, se pé... (2019.06.28. 21:11) Előválasztás 2019
  • Tata86: @Quastr IlIl: És ami a leggyalázatosabb: ez a vita már egy hónapja ott van a könyvjelzőim között, ... (2019.06.25. 16:55) Földi Pokol
  • Tata86: @Online Távmunkás: A kerületi polgármesterek témáját fogják kinyitni az egészen biztos. Szerintem ... (2019.06.24. 21:57) Előválasztás
  • Tata86: @F.M.J.: "Most nem a bulshit demagógiára gondolok (azokkal tele van a szerinted rombadöntött sajtó... (2019.06.14. 16:34) Patkányok és dögunalom
  • chrisred: @Tata86: A cigánykérdés és a nyugdíjaskérdés nem PC, hanem hatalmi-politikai kérdés, mivel ők dönt... (2019.06.08. 06:44) Harakiri folytatódik

Utolsó hozzászólások

  • Tata86: @Quastr IlIl: Hát matematikailag volt. A százalékok alapján. :) Viszont ehhez se hangulat, se pénz-infrastruktúra nem volt. "Az én ismerőseim köz... (2019.06.28. 21:11) Előválasztás 2019
  • Quastr IlIl: @Tata86: " Megszondáztak" Szerintem meg a Fletót kéne megszondázni :) "hogy tudnak-e jobboldaliakat mozgósítani" Szerinted erre lett volna erre es... (2019.06.28. 17:12) Előválasztás 2019
  • Tata86: @Quastr IlIl: Én már nem tudok semmit. :D DK mitől jobb, mint KO? Esetleg tenyleg komolyan veszik a szakértő-mantrát a nyuggerek... Tipikusan az a v... (2019.06.27. 16:19) Előválasztás 2019
  • Quastr IlIl: Engem egy kicsit meglepett az eredmény azt hittem, hogy a DK-s nyuggerek betolják Kálmán Olgát az első helyre. Azért én megnéztem volna egy Puzsér... (2019.06.27. 16:07) Előválasztás 2019
  • Tata86: @MAXVAL bircaman közíró: Ez nekem is eszembe jutott. :) (2019.06.27. 09:29) Előválasztás 2019
  • MAXVAL bircaman közíró: 48,9 % szavazott Geri(nctelen)re, azaz 51,1 % ellene van, szóval az ellenzéke nyert fölényesen. (2019.06.27. 05:52) Előválasztás 2019
  • Tata86: @Quastr IlIl: És ami a leggyalázatosabb: ez a vita már egy hónapja ott van a könyvjelzőim között, és még mindig nem olvastam el :O (2019.06.25. 16:55) Földi Pokol
  • Utolsó 20

2010.04.30. 23:09 mefisto

A második Orbán kormány kormányzati irányítási struktúrája

 

 
Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök a leendő kormány felállásáról szóló első sajtótájékoztatóján ugyan a vártnál sokkal kevesebb információt adott a személyi kérdésekben, a kormányzat irányítási struktúrájával kapcsolatban azonban igen érdekes információk kerültek nyilvánosságra. Az eddig napvilágot látott szervezeti átalakítási tervek szerint az új polgári kabinet egyszerre kívánja visszaállítani a magyar kormányzati struktúrában a Gyurcsány-korszak előtti hagyományos magyar kormányzati szisztémát, de ezzel együtt arra is törekszik, hogy a rendszerváltás óta meghaladott szervezeti sémákat új, lehetőség szerint hatékonyabb irányítási rendszerekre cserélje. Az át- és visszaalakítások három szűkebb irányítási szegmenset érintenek: egyrészt a minisztériumok hatáskör- és feladatmegosztásának rendszerét, másrészt az egyes minisztériumok legfelső irányítási struktúráját, harmadrészt pedig a kormányfő legszűkebb munkaszervezetének és hivatali apparátusának szervezetrendszerét.
A minisztériumok hatásköri megosztásával, valamint a sajtóban igen elterjedt úgynevezett „csúcsminisztériumok” bevezetésével kapcsolatban külső szemlélőként nem igazán lehet messzemenő következtetéseket levonni. Minden kormány saját maga szervezi meg a saját irányítási és igazgatási rendszerét; nem hiába hagyomány a magyar kormányzati rendszerben, hogy a kormányalakítás során az egyes feladat- és hatásköröket a miniszterek és nem a minisztériumok kapják meg, ezen kérdésről pedig a kormány önállóan, kormányrendeletben dönt. Ez tehát egy olyan belső diszkrecionális döntés, ahol az egyes kormánytagok szakmai és személyes kvalitásai, valamint a mindenkori kormányfő kormányzásról alkotott elképzelése legalább olyan súllyal esik a latba, mint egy adott szakterület közigazgatási és szakpolitikai adottságai. A lényeg: működjön!
(Zárójeles megjegyzés: az első Gyurcsány kormányig bezárólag a Belügyminisztérium is kvázi csúcsminisztériumként funkcionált, hiszen egyetlen miniszteriális kormányszerv igazgatta az egymástól egyébként igen távol eső rendészeti, önkormányzati, területfejlesztési és településrendezési szakterületeket.)
Jóval objektívebben megítélhető terület az egyes minisztériumok felső szintű irányítási rendszerének megszervezése. A megkérdőjelezhető változásokat bevezető második Gyurcsány kormány megalakulását megelőzően az egyes minisztériumok felső szintű vezetését egy klasszikus hármas kvórum látta el. A minisztérium első számú vezetője a miniszter, aki ezen minőségében a kormányzati akaratot képviseli a számára kijelölt szakterületen. Tisztsége politikai, képzettsége ennek megfelelő; a már meghozott kormányzati döntések végrehajtása mellett a feladata a szakpolitikai szinten a legfontosabb politikai döntések meghozatala. A miniszter első számú helyettese a politikai államtitkár, aki mind az Országgyűlésben, mind a minisztériumban a miniszter általános hatáskörű politikai helyetteseként jár el. A minisztériumi hivatalszervezet adminisztratív irányítását a közigazgatási államtitkár látja el. Tisztsége nem politikai, hanem közigazgatási jellegű, szakmai képzettsége is ennek megfelelő. Formailag egyenrangú a politikai államtitkárral, ez utóbbi csak a miniszter helyetteseként utasíthatja. Amennyiben a minisztériumi munkaszervezet adottságai ezt indokolták, az egyes szűkebb szakterületekre további államtitkárokat is kineveztek – ezek a közigazgatási államtitkár alárendeltségében látták el a tevékenységüket.
A második Gyurcsány kormány alapvetően átszabta ezt az irányítási rendszert. Megszűnt a közigazgatási államtitkár pozíciója, a politikai államtitkár „államtitkár” néven a miniszter vegyes politikai-szakigazgatási helyettesévé lépett elő – adott esetben megfelelő szakirányú előképzettség hiányában. A gyakorlatban ez a változás azt idézte elő, hogy megszűnt a minisztériumban az egységes szakmai-adminisztratív irányítás; ha a maga a miniszter vagy az államtitkár nem tudott kompenzálni, az akár a teljes szakigazgatási tevékenység lebénulását is előidézhette.
Az új orbáni irányítási rendszer némi súlyponteltolódással lényegében visszatér a klasszikus modellhez. Helyreáll a közigazgatási államtitkár tisztsége, a politikai államtitkár új megnevezése parlamenti államtitkár, a minisztériumok számának csökkenésével arányosan megnő az egyes szakpolitikai államtitkárok irányítási tevékenységének a jelentősége.
A leglátványosabb újítások a kormányfő saját hivatalszervezetének átalakításában figyelhetőek meg. A „kancellária”, a kormányfő saját hivatali apparátusa egyidős a modern kori magyar kormányzati rendszerekkel; Magyar Királyi Miniszterelnökség néven a dualizmus kezdeteitől folyamatosan működött. A mindenkori kormányfő hivatali és munkaszervezeteként egyrészt ellátta a miniszterelnök személyes tevékenységével kapcsolatos szervezési munkákat, másrészt a kormányfő kormányzati vezetői pozíciójából adódóan meghatározott tárgykörökben koordinálta a minisztériumok munkáját. Újkori nevén a Miniszterelnöki Hivatal élén eleinte államtitkári jogállású vezető állt, az első Orbán kormány alatt Stumpf István lett az első miniszteri rangú kancelláriai vezető.
A modern kormányzati struktúrák korában a miniszterelnök hivatalszervezete mindig is a „problémás” kormányzati szegmensek közé tartozott, ugyanis a kormányzati irányítás fókuszában egyszerre két ellentétes tendencia érvényesült. Egyrészt a kancelláriának megvolt az igénye arra, hogy minél több szakpolitikai kérdést helyezzen át a minisztériumok hatáskörébe, ezzel tehermentesítve az amúgy is fokozottan terhelt kormányfőt. Másrészt a kormányfőnek arra is folyamatos igénye volt, a kiemelkedően fontos szakpolitikai kérdéseket a saját közvetlen irányítása alá vonja. Az aktuális összpolitikai szélrendszerben így a kancellária működése ezen két irányvonal között őrlődik: egyszerre áll fenn a veszélye annak, hogy kiemelt fontosságú kormányzati kérdésekre a kormányfőnek nincs meg a kellő rálátása, mint annak, hogy ha egy terület egyszer a kormányfőhöz kerül, akkor a kevésbé lényeges döntések is az ő hivatali apparátusát fogják terhelni. Az új orbáni „Miniszterelnökség” konstrukciója erre próbál egy lehetséges megoldási tervet felvázolni. A redukált miniszterelnöki munkaszervezet kizárólag a kormányfő személyes munkájával foglalkozik, a rendszerben nincs helye a minisztériumközi koordinációnak. Az érdemi kormányzati tevékenység az újonnan felállított Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tevődik át. Ez a rendszer tág mozgásteret biztosít két szempontból is. Egyrészt: a hivatali erőforrások a minisztériumon belül rugalmasan átcsoportosíthatóak a szakpolitikai tevékenységtől a kormányzati koordináció területére és vissza. Másrészt: a minisztériumot vezető miniszterelnök-helyettes nem szakigazgatási ágazatonként, hanem tárgykörönként szűrheti a kormányfő elé kerülő döntések körét – nincs meg tehát az a veszély, hogy ha egy szakterület „resztli” módjára a kormányfő hivatalszervezetéhez kerül, akkor olyankor is kormányfői döntést kíván, amikor az ügyben egy államtitkár is elég lenne.

5 komment

Címkék: fidesz kormány orbán viktor kormányfő


A bejegyzés trackback címe:

https://archiregnum.blog.hu/api/trackback/id/tr841965562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jardel 2010.05.01. 10:36:23

Korrekt poszt!
Nehéz erről egyelőre véleményt mondani, kérdés, hogyan töltik meg tartalommal.
A közig államtitkári poszt megszűntetése egyértelműen hiba volt, ez jó, hogy visszajön és én örülök a megerősített koordinatív funkcióknak (összevont tárcák, közig minisztérium), mert az igazgatásban az egyik legkomolyabb probléma, hogy az egyes tárcák önálló kis várakként működnek és nincs tartalmi kontroll felettük. Meglátjuk, hogy ezt az új minisztérium hogyan teljesíti - szerintem egyébként a korábbi, Stumpf-féle kancellária modellje is alkalmas lett volna a feladatra, ha a kancelláriaminiszter is kap többletjogosítványokat. A kiszivárgott tárcáknak, várományosoknak adjuk meg a bizalmat, mindenesetre pl. a nagy humán tárca szerintem nem egy korszakalkotó ötlet, az oktatást leginkább a foglalkoztatással és ezeket a gazdaságpollal kell koordinálni, nem az eü-vel. Azért kicsit szkeptikus vagyok pl. Fellegi Tamás kinevezésével kapcsolatban is (ha igaz), legalább a látszat miatt, vagy ahogy mostanában minden nap fogalmaznak: az illendőség okán...
Mondjuk azt meg nem értem, magyarázza el valaki, hogy ha a Miniszterelnökség nem lát el érdemi koordinatív funkciókat, akkor miért van ott Varga Mihály és Szapáry György (többek között)? Gondolom nem borítékot fognak címezni. Érdekes lesz, hogy ha a tárcák nem értenek egyet valamivel a Navracsis-tárcával, akkor milyen ügyeket és milyen mennyiségben fognak eszkalálni a kormányülésekre a minisztereken keresztül és V. hogy kezeli ezt.
A másik, hogy ha Viktor missziója most az, hogy újjáépítse az emberekkel való kapcsolatát, akkor miért pont Szíjhasító Péter a személyes szóvivője? Ehhez neki is nagyot kell változnia, azt hiszem.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2010.05.01. 10:55:40

Szíjjártó első munkanapja:

"A kormány mondjon le! Példátlanul durva átalakítás! Elképesztő mélységbe süllyedt a hatalmat bitorló Mszp.... öö... Fidesz.... ööö... izé..." - kiabál Szíjjártó, majd tanácstalanul pislog.

(hatalmas nyakleves hátulról)

"Hülye vagy kisfiam" - Viktor.

tudi 2010.05.02. 19:51:24

Érdekes ki felállás lesz az szent, de várjuk meg beválik e.
@Herr SturmLiberator: :D

Scala 2010.05.03. 05:21:59

Elemzés: nagyon tuti. :-)
Átalakítások: nekem a '98-02 modell nagyon feküdt, ami azt illeti. Majd meglátjuk hogyan produkál ez a rendszer... és persze a görcsösségem nem szabad, hogy felülírjon jó elképzeléseket.
Sztem egy laikusnak két dolog jut eszébe:
- fideszes fontoskodás a teljhatalom jegyében
- kit érdekel, ide a magasabb minimálbért / nyugdíjat / gyest / gyedet / szociális támogatást