A parlament felépítése minden demokratikus rendszerben állandó vita tárgya. A konzervatív gondolkodásban valahol mindig ott motoszkált a kétkamarás rendszer kívánalma, és nem is alaptalanul.
A jelenlegi szabályozás két fordulós, egyéni és listás rendszert magába olvasztó struktúra. Ezt a legjobb szándék, a lehető legnagyobb igazságosság elérése érdekében igyekeztek megalkotni, és elvi szinten szerintem jól is sikerült. Azt azonban úgyszintén meg kell említeni, hogy jó lett volna, ha a készítők összevetik a parlamentbe bejutott pártok későbbi működési alternatíváit, és ebből olyan következtetéseket vonnak le, amely a választójogi rendszert és a parlament felépítését úgyszint érintenék. Persze kicsit túlzó vád lehet, hogy 41 év kőkemény diktatúra után ilyesmi pattanjon ki a fejekből, vagy egyáltalán, bármilyen alapon, reális előrelátó képességgel rendelkezni...
A konzervatív köztársasgában a parlament kétkamarás, a jelenlegi, magyar választási rendszer alkalmazása mellett! A felsőház képviselőit kizárólag az egyéni-fordulóban bejutottak adják, míg az alsóházba a pártokra adott, listás szavazatok szerint lehet bejutni. A képviselőknek így két fajtája lenne: a szélesebb jogkörrel a felsőházi tagok, a korlátozottal az alsóháziak rendelkeznének.
Az alsóháziakra egyértelműen nem vonatkozik a szabad mandátum elve, pártjuk felelősségre vonhatja őket politikai döntéseikért, tekintve, hogy ők csak a párt szócsövét alkotják. A pártfegyelem így itt kötelező, kibúvók nélkül. Egyetlen kibújási lehetőség adott: ha a képviselő elveivel, értékrendjével nem összegyeztethető az adott álláspont egy szavazás esetén, kérheti felmentését a párttól, és mást küldhetnek helyette. Az alsóház beiktatásával a képviselők össz-száma is csökken, mivel itt lényegében a pártok vitáznak, nem egyéni képviselők, így összesen 100 fő vesz részt az üléseken.
Az alsóház törvényjavaslatokat terjeszthetne fel, illetve a felsőház javaslatait véleményezhetné, szavazhatna róla, de az nem köti sem a köztársasági elnököt, sem a felsőházat.
A felsőházi tagok létszáma 176, tehát a jelenlegi egyéni képviselőkével megegyező. A felsőházi képviselőkre érvényes a szabad mandátum elve, olyannyira, hogy pártjuk nem utasíthatja őket állásfoglalásra, és nem vonhatja felelősségre őket szavazataikért, felszólalásaikért. Itt frakciók sem léteznek ezért. Törvényjavaslatot terjeszthetnek elő, megvitatják azokat, majd szavaznak felőlük. A sikeresen megszavazott törvényeket a köztársasági elnök kétszer visszaküldheti megfontolásra (mindkét ház tárgyalja ilyenkor), illetve az alkotmánybírósághoz is, alkotmányossági vizsgálatra.
A kormány főszabályként a felsőházban vesz részt az üléseken, de az alsóház képviselőinek kérésére az alsóházban is megjelenhet a kormány része, vagy szükség esetén egésze. A kormány beszámolási kötelezettsége is mindkét kamarára kiterjed. Ugyanezek érvényesek a számvevőszék, az ombudsmanok és a jegybank elnökére is.
Utolsó hozzászólások