Alig négy napos perspektívában íme az új politikai paradigma: június 8.-a!
A részvétel, az fontos
Az európai parlamenti választás részvétele lényegében megegyezik a 2005-ös számokkal: a választásra jogosult szavazópolgárok közel 40%-a ment el szavazni.
A részvételi arányokból önmagában nem lehet túl sokat leolvasni, két dolog azonban biztos. Egyrészt: ez a részvételi arány kellően magas ahhoz, hogy az európai parlamenti választásokat valóban releváns belpolitikai eseményként értékelhessük; másrészt egyben kellően alacsony ahhoz, hogy a kisebb pártok is lehetőséget kaphattak a szereplésre. Az eredmény önmagáért beszél.
Az esélytelenek nyugalma
Senkinek nem okozott meglepetést az EP-választás két statiszta-szereplőjének a sikertelensége: sem az MCF, sem a thürmeri Munkáspárt nem kapott mandátumot. Az MCF semmilyen értékelhető kampánytevékenységet sem folytatott, az MKKP identitása pedig eleve összeegyeztethetetlen az európai integrációval.
Na, ki lesz a hatodik erő?
A Szabad Demokraták Szövetségének vége. A párt kiesése és gyalázatos szereplése lényegében egyféleképpen értékelhető: esélyük nincs arra, hogy 2010-ben – avagy egy előre hozott választáson – bejussanak az országgyűlésbe. Az SZDSZ jövője ettől kezdve a vezető politikusai egyéni reakcióinak függvénye. Lehetséges forgatókönyvként felmerülhet egy intézményes szakítás a Kóka és a Fodor szárnyak között, néhányak követhetik Mécs Imrét az MSZP-be, illetve nem elképzelhetetlen, hogy egyesek Kuncze mintájára egyszerűen visszavonulnak a politikából és a magánszférába távoznak. Az ügyvivők és a pártelnök csoportos távozása elsősorban a harmadik forgatókönyvet jelzi előre; de ismerve a Kóka-frakció taktikai érzékét, elképzelhető, hogy előállnak egy olyan fantasztikus lépéssel, ami rövid úton detonálja az egész pártot.
Önmegsemmisítés folyamatban
A Magyar Demokrata Fórum dögevő-stratégiája láthatóan sikeres volt: a teljes MDF-örökség feladásával sikerült a baloldalt elhagyó több, mint egymilliós bázisból pártízezer szavazót elhódítani. Az eredmény az elnök asszonyt láthatóan nem hatotta meg. A székházban egy lakonikus, egy levegőre ledarált „a-két-nagypárt-miatt-van-minden” jeligéjű sajtótájékoztató lezavarása után a teljes elnökség elviharzott, ünneplés nem volt. Másnap a párt elnöksége már vissza is tért kedvenc időtöltéséhez: a párt- és a volt frakciótagok kizárásához. Herényi pedig hozza a formáját.
Drang nach Westen
A Jobbik magas – néhol egyenesen kiemelkedő – támogatottsága, illetve háromfős uniós képviselete lényegében biztos belépőt jelent az Országgyűlésbe. Komoly bizonytalansági tényező azonban, hogy a párt politikusai és szimpatizánsi köre néhol lényegében teljesíthetetlen elvárásokat fogalmazott meg saját magának. Kifejezetten nehéz lesz ugyanis feldolgozni, ha a Jobbik – akár Strassbourgban, akár a magyar parlamentben – nem lesz képes megvalósítani azokat az irreális célokat, amelyek elmaradása miatt a Fideszt erősen kritizálják.
Agilis ovisok
A mandátumszerzés elmaradása semmit nem von le a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt koalíciójának eredményéből. A határozott humanista politikát folytató kispárt és az alig fél éve alapított új szabadelvű formáció ugyanis a programjával és a kampányával elvitathatatlanul pozíciót vívott ki magának a magyar politikában. Amennyiben a kezdeti látszat-kudarc miatt nem csökken le nagyon a szimpatizánsok lelkesedése, eséllyel indulhatnak a következő országgyűlési választáson.
Vörös alkony
Az MSZP teljes, totális vereségét jelenti az EP-választás eredménye. Az elnyert négy mandátum nemcsak hogy kevesebb, mint a fele az öt évvel ezelőtti kilenc képviselői helynek, de majdnem a harmada a Fidesz tizennégy mandátumának.
Az eredmény belpolitikai következményeinek köre nettó lutri. Elképzelhető, hogy a szocik reflexszerűen összezárnak, és ha beleszakadnak, akkor is kihúzzák a hátralévő tizenegy hónapot; de az sem zárható ki, hogy a márciusi pártkongresszus, majd a megyei pártelnökök kupaktanácsának szellemében katapultálják Bajnait, és esetleg belemennek az előre hozott választások kiírásába.
Egy biztos: a hamarosan összeülő kvórum pártkongresszus lesz, nem sima értekezlet.
Veni, Vidi, Viktor.
Az EP-választás egyértelmű nyertese a Fidesz-KDNP szövetség. A huszonkét magyar mandátumból elnyert tizennégy képviselői hely jelentőségét belpolitikai szempontból egyszerűen felesleges kommentálni: ez maga a márványba vésett aranybetűs győzelem.
Érdemi nóvumot jelent azonban az eredmény európai aspektusa. A Fidesz ugyanis százalékosan toronymagasan az egyik legmagasabb eredményt érte el; mandátumainak száma pedig megközelítőleg a fele lesz a néppárt vezető erejének, a német CDU-CSU koalíciónak. Ezzel a Fidesz egyértelműen európai politikai tényezőnek számít.
Kovács elvtárs jelentkezik
Komoly felzúdulást keltett az a telefonos kampánycsend-sértési sorozat, amelynek a részletei eddig tisztázatlanok. Több bejelentés érkezett a választási szervekhez, miszerint egy automata üzenet az erős „szélsőséges” eredmények miatt a szocialista pártra való szavazásra hívja fel a választópolgárokat. Korábbi információk szerint négy párt neve merült fel; nem zárható ki azonban, hogy az akció félrevezetés és tudatos provokáció.
Utolsó hozzászólások