Nemrég véget ért a hat napos BKV sztrájk: menedzsment boldog, szakszervezet boldog, utazóközönség boldog. Néhány keresetlen hang felvetette a sztrájk miatt egy esetleges jóvátétel igényét, mire a vállalat szóvivője villámgyorsan reagált: a sztrájk vis maior, felelősség kizárva. Szerintem ezekből is kitűnik, hogy a sztrájk-üggyel kapcsolatban még jó néhány félreértést kell tisztázni.
Az egyik HírTV-s szerkesztő azt mondta, hogy a bérlet megvásárlása olyan, mintha szerződésben állnánk a BKV-val. Tévedés. A bérlet megvásárlásával konkrétan szerződésben állunk a BKV-val. Mi fizetünk, ő szolgáltat. A szolgáltatása a tömegközlekedési rendszer biztosítása. A teljes rendszer biztosítása. Az természetesen az utazóközönség számára kalkulált kockázatnak számít, ha valamelyik villamos lerobban, vagy egy útfelújítás miatt az egyik vonal időlegesen kiesik. Ezzel mindenkinek számolnia kell, ezzel a BKV nem követ el szerződésszegést. Viszont ha leáll a rendszer saccra 80%-a és egész kerületek maradnak közlekedés nélkül – nos ez már szerződésszegés.
Felvetődött ellenérvként, hogy a leállás azért nem szerződésszegés, mert a sztrájk jogos volt. Megint egy tévedés. A munkajog szabályrendszere (sztrájk) és a polgári jog szabályrendszere (szolgáltatás nyújtása) két külön kategória. A munkavállalók részéről a sztrájkjog formálisan jogszerű gyakorlása nem zárja ki a munkaadó / vállalat részéről a formálisan jogszerűtlen, szerződésszegő magatartás tanúsítását. Azaz egy sztrájk munkajogilag rendben van, de a szolgáltatás szempontjából jogsértő – és mindez értelemszerűen a társaság kockázata.
Felvetődött ellenérvként az is, hogy a sztrájk vis maior – azaz elháríthatatlan külső veszélyforrás. Ismét egy tévedés. A sztrájkkal a társaság vezetésének számolnia kell. Az előző gondolatmenetet tudom ismételni: a sztrájk az ő kockázatukba tartozik.
Tehát a BKV vezetése hatalmas tévedésben van, ha abban a hitbe ringatja magát, hogy mintegy kegyes állami hatóság, majd megfontolják, hogy milyen módon kártalanítsák a nekik alárendelt alattvalókat, az úgynevezett utazóközönséget. Megjegyezve: akinek a bérlet- és jegyvásárlás a sztrájk ideje alatt, a csonka közlekedési rendszer igénybe vételére is kötelező volt. Ők ugyanolyan magánjogi jogalanyok, mint én, vagy te, kedves olvasó, vagy bárki a 6-os villamoson. Ha szerződést szegnek, fizessenek! Állítólag a leállás alatt napi ötvenmilliót spóroltak – tehát van miből.
Utolsó hozzászólások