Kizárják a jobbikos alapító tagokat Hevesben és Nógrádban
A választások előtt egy hónappal egy jó véres belháborúra utaló jelek kerültek nyilvánosságra az eddig tökéletes falanx-formáciában menetelő Jobbik táborában. Habár a forrás – a Demokrata – nyíltan felvállalja a Jobbikkal szembeni határozott ellenérzését, az ebből adódó szubjektivitást ellensúlyozza, hogy a késhegyre menő belső rivalizálást leleplező cikket egy jó félórás hangfelvétellel támasztották alá; valamint az is, hogy a Jobbik csak két ponton cáfolta a cikk állításait.
Market Garden hadművelet
A Demokrata információi szerint a hevesi és a nógrádi jobbikos körökben több helyen is kivágta a biztosítékot, hogy az országos pártvezetés hallgatólagos támogatásával frissen belépő érdekcsoportok veszik át az irányítást, kiszorítva a régi tagokat.
Nógrád megyében a párt megyei elnökhelyettesét – egyben salgótarjáni elnökét – Róka Zoltánt zárták ki a pártból. A kizárást a megyei elnök bonyolította le, aki mindössze 2009 óta tagja a pártnak, viszont állítólag üzleti kapcsolatban áll Szécsény szocialista országgyűlési képviselőjével. Róka levélben tájékoztatta a pártelnököt a szerinte törvénytelennek minősülő kizárási eljárásról, de Vona Gábor nem válaszolt.
Hasonló felállásban, de sokkal durvább külsőségek között tört ki a belviszály Heves megyében – némileg súlyosbítva a helyzetet azzal, hogy itt a válság epicentruma a gyöngyösi körzet, ahol maga a pártelnök indul a képviselőségért. A gyöngyösi Jobbik felett még tavaly télen jelentek meg az első viharfelhők, amikor Laczik Attila, az alapszervezet elnöke élesen bírálta a megyei alapszervezeti elnökök – párthoz méltatlan – helyezkedését, valamint az egyik jobbikos jelölt kétes hírű üzleti kapcsolatait.
A Pénz nevében
A nyílt konfrontáció akkor robbant ki, amikor Czeglédi Ágnes gyöngyösi alelnök ráborította az asztalt Sneider Tamás országos alelnökre, hogy mégis hogy képzelik, hogy Vona kampányfőnökének azt a Faragó Tamást nevezik ki, aki csak alig néhány hete lépett be a pártba. Az alelnök azt is kifogásolta, hogy Faragó több helyi kaszinót is üzemeltet, ez az életvitel pedig derékszögben metszi a Jobbik családközpontú, jobboldali értékekre épülő politikai ethoszát. Czeglédi szerint erre Sneider némi anyagi juttatást ajánlott fel a hallgatásáért cserébe, kiegészítve a megyei alelnökség ígéretével; valamint – nyilván a rendpártiság nagyobb dicsőségére – megjegyezte, hogy „a maffiózókkal is jóban kell lenni”.
A gyöngyösi, domoszlói és markazi alapszervezetek a Jobbik etikai bizottságához fordultak Sneider tevékenysége miatt, de végül éppen Laczik Attila ellen indult fegyelmi eljárás, aminek eredményeként a gyöngyösi elnököt kizárták a pártból, a domoszlói alapszervezetet pedig megszüntették; tiltakozásul a gyöngyösi alapszervezet tagságának jelentős része Czeglédivel az élen kilépett a pártból. A heves tiltakozás hatására Vona megvonta a bizalmát Faragótól, de a kampányfőnök utódja, Várkonyi Zsolt is azonnal kivívta a tagság ellenérzését azon állításával, miszerint tökmindegy honnan kap a párt anyagi támogatást, jöhet a pénz az MSZP-től is, mert a pénznek nincs szaga. Majd miután az is elhangzott, hogy a Jobbik szeretettel várja az MSZP-be át nem lépett volt MSZMP-es tagokat, a tagok három ember kivételével elhagyták a gyűlést.
A barikád másik oldala
A Jobbik hivatalos reakciója – némi zsideszezéstől fideszezéstől eltekintve – elég vérszegény lett; az egész sztoriból mindössze két állítást vonnak kétségbe. Álláspontjuk szerint az idézett hangfelvételen a „maffiózókkal jóban kell lenni” kitétel úgy általában a játékterem üzemeltetőkre vonatkozott, a Jobbik érintettsége nélkül; illetve Vona kampányfőnöke kezdettől fogva Várkonyi volt, Faragó ezt a posztot nem töltötte be.
Ezek után némi visszafogott szemöldökráncolással játszok el a gondolattal, miszerint a Jobbik hallgatólagosan erősítene meg olyan sajtóértesüléseket, hogy a párt tárt karokkal várja a volt pártállami kádereket, vagy az utódpárt pénzügyi támogatását.
A Jobbik két arca
Ez a látványos pengeváltás nagyban megerősíti azt a régi megérzésemet, miszerint a „Jobbik” cégnév alatt valójában két teljesen ellentétes politikai formáció működik. A jobbikosok „nemzeti szekciója” valóban a Fidesztől jobbra álló, mainstream nemzeti, polgári radikális erőket fog össze, akik komolyan is gondolják azt a nemzeti ethoszt, ami a párt politikai programját alkotja. A másik csoportosulás pedig randomszerűen vegyíti a politikai szféra egyéb köreiből kihullott selejtes egyedeket. Ezeket láthatóan kizárólag a saját egyéni hatalmi logikájuk vezényli, és nem vacakolnak teljes alapszervezetek bedarálásával, ha a helyi tagság ezt a zsákmányszerző tevékenységet veszélyezteti. Lenhardt Balázs yaffa-holdudvarára reflektálva nevezzük őket „dinnye-holdudvarnak”: látszatra lehet, hogy piros-fehér-zöld, de attól még csak olcsó import marad.
Okkal feltételezhető, hogy ez a két társaság hosszú távon nem fog egymás mellett megmaradni. Kérdés: melyik kerekedik felül?
Utolsó hozzászólások