Az Alkotmánybíróság a 436/B/2010. számú, április 26-án kihirdetett határozatában a jogbiztonsággal összeegyeztethetetlen volta miatt alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új Polgári Törvénykönyv hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló törvényt; az új magánjogi kódex így május 1-jén nem lép hatályba. A taláros testület így egy last minute huszárvágással megmentette a magyar jogalkalmazást a szocialista igazságügyi kormányzat utolsó bosszújától, a polgári jog totális káoszba süllyedésétől.
Gyorsan szeretném leszögezni: magánjogi kódexre szükség van. Sőt: egy új magánjogi kódexre is szükség van. A kódex, vagy törvénykönyv rendeltetése abban áll, hogy a magánéletet érintő legfontosabb élethelyzeteket – házasodást, szerződéskötést, tulajdonlást – rendező jogi szabályokat egyetlen egységes normaszövegben, egy törvénykönyvben egységesítse. Magyarországon 1928-ban készült el az első európai szintű magánjogi törvényjavaslat; a zilált közpolitikai viszonyok miatt azonban az első – mindeddig hatályos – polgár törvénykönyv csak 1959-ben került megalkotásra. A jelenlegi polgári törvénykönyvünk (értelemszerűen a rendszerváltás-kori módosításokkal) egy kielégítő szakmai-jogalkalmazási színvonalat képvisel; de megérett a váltásra. Az új polgári törvénykönyv kidolgozása sokáig szintén magas szakmai követelmények mellett zajlott; az éppen távozóban lévő politikai erők csak az elmúlt években nyúltak bele a törvényalkotás folyamatába, amivel a törvénykönyv belső szabályozási rendszerében komoly zavarokat okoztak.
Az alapvető rendellenességet azonban nem maga a törvényszöveg, hanem a hatálybaléptetésének feltételrendszere okozta. Az igazságügyi kormányzat eredeti terve szerint az új kódex első két könyve, az elvi szintű magánjogi szabályokat tartalmazó rövid általános rész, és a magánszemélyek jogállását meghatározó személyi jogi könyv május 1-jén; míg a többi öt könyv csak 2011. január 1-jén lépett volna hatályba. Ez a hatálybaléptetési mechanizmus két konkrét problémát vetett fel – utóbb ezekre hivatkozva semmisítette meg az Alkotmánybíróság a hatályba léptető rendelkezést.
Egyrészt: az első két könyv hatálybaléptetésének május 1-jei időpontja március 2-án került rögzítésre. Ez azt jelenti, hogy a jogalkalmazók – legyenek akár magánszemélyek, akár közigazgatási hivatalok – számára szűk két hónap állt volna rendelkezésre, hogy a jogi normák alapvető megváltozására felkészüljenek. Egybehangzó vélemények szerint ez az idő nem elégséges egy ilyen felkészülésre.
Másrészt: az első két könyv hatálybaléptetését követően, a többi öt könyv hatálybalépéséig az új kódex első két könyvét együtt kellett volna alkalmazni a régi törvénykönyv hatályban tartott három másik részével – ez a dologi jogi, kötelmi jogi és öröklési jogi rendelkezéseket tartalmazza. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tizenkét hónapon belül három különböző magánjogi jogrendszer váltaná egymást: első körben a régi polgári törvénykönyv rendelkezései egyben, másodjára kilenc hónapig az új kódex első két könyve egybegyúrva a régi törvénykönyv másik három részével, majd harmadjára együtt kerülne alkalmazásra az új kódex mind a hét könyve. Igen, ez a jogalkalmazás szempontjából még annál is bonyolultabb, mint a lényeg itt pár mondatban felvázolva. Nem is beszélve az olyan apróságokról, hogy a két magánjogi kódex teljesen más fogalomrendszerrel operál, teljese eltérő a szabályozási koncepció, de még a törvény alá sorolt tárgykörök is mások, hiszen az új kódex magába olvasztja az eddig külön jogszabályként működő családjogi kódexet. (Rövid történelmi kitekintés: II. József az ánti világban már próbálkozott a készülőfélben lévő Osztrák Polgári Törvénykönyv részleges hatálybaléptetésével, de ő sem ért el túl nagy sikereket.)
Ezen két problémacsoport hatására az Alkotmánybíróság teljesen indokoltan döntött úgy, hogy az új magánjogi kódex ezen hatálybaléptetési módszere teljes káoszt okozna a jogalkalmazásban, így maga a hatálybaléptetés is alkotmányellenes.
Zárszónak: természetesen szívesen vettük volna, ha a szocialisták részéről egy magát jogi szakembernek feltételező versenyző elkottyant néhány apró gondolatmorzsát, hogy ezt így akkor most hogy a búbánatba képzelték, de spec Bárándy Gergő képviselő urat az utóbbi időben annyira lefoglalja a rettegés, hogy a Viktor a kétharmaddal eltörli a bírósági rendszert, hogy az ilyen bagatell apróságokra már nem marad ideje.
Utolsó hozzászólások