A saját hagyományaimtól eltérően ez most csak egy kvázi twitter-szintű gondolatsor lesz, de kikívánkozik. Végignéztem az Országgyűlésben a kettős állampolgárságról szóló törvény általános vitáját. Nyomták a honatyák és a honanyák rendesen az ipart, sacc fél 11-ig tartott. Mit is mondjak: érdekes volt. Nagyon-nagyon érdekes.
Kezdjük ott, hogy szeretve tisztelt Gyurcsány Ferenc anno, az MSZP brutális méretű zakója előtt még azon filózott, hogy milyen fasza lesz ellenzékből pokollá tenni a Fidesznek a kormányzás minden egyes napját a parlamentben. Nos, jelen állás szerint ez nem fog összejönni. Minden látványos koordináció nélkül ugyanis a négy másik párt felsikálta a padlót az MSZP-vel. A KDNP nagyon, a Fidesz lendületből, az LMP módjával, a Jobbik meg úgy, ahogy a csövön kifért.
Fidesz-Jobbik viszonylatban figyelemreméltó újdonság volt, hogy a jobbikos képviselőknek látványosan tetszenek a Fidesz első, kétharmados többségben meghozott döntései, és ezzel a tetszéssel kicsit zavarban is vannak. Zagyva Gyula egyenesen meghatódva jelentette be, hogy bár továbbra sem bírja a narancsosokat, a kettős állampolgársági törvény megszavazása mégis óriási megtiszteltetés számára.
Végezetül: észrevehetően más az Országgyűlés légköre. Eltűnt az előző két ciklus farizeus álszentsége: mintha valódi államférfiak a valós tapasztalataik alapján a valós véleményükről beszélnének. Ha a nemzet érdekeiről, értékeiről, eszméiről esik szó, ennek ellenében nem jelenik meg a balliberális oldal diszkrét undorral párosuló übermensch gőgje. Valahogy elpárolgott.
Utolsó hozzászólások