Csütörtök este zajlott le mintegy 5-700 egyetemista részvételével az a demonstráció, amit az AB jogköreit szűkítő döntés miatt tartottak meg. A tüntetést a Facebookon szervezték hallgatók, és kb. 1700 ember lájkolta az oldalt. Én már régebb óta szerettem volna tüntetni a jogállamiságot sértő döntés miatt, úgyhogy csak a hasonló célok és az egyetemi jogviszonyom miatt csatlakoztam hozzájuk, a nézeteim ugyanis valószínűleg sokukétól eltérnek, de egy egész országot érintő döntésnél éppen az a lényeg, hogy nézetrendszeren felülemelkedve mindenkinek össze kell fogni a közös cél érdekében.
A kivitelezés igazából fapados volt, hiszen senki sem támogatta az egyetemistákat, csakis saját erejükre támaszkodhattak: lényegében teljesen hiányoztak az ötletes transzparensek, nem is mindegyik szólt a tüntetés témájáról, semmitmondó volt a szlogen - Helyzet van! -, sörösrekeszekből építették az Egyetem téri szónoki emelvényt, felhívásuk ellenére csak én és még két ember hozott magyar zászlót, nem kaptak előzetes sajtónyilvánosságot, és még a hangosítás sem akart először működni. Látva az Index és az Origo videójában megkérdezetteket és azokat a szervezőket, akikkel magam beszélgettem kint, nem maradt bennem kétség, hogy még a tüntető hallgatók jó része sem rendelkezik kellő tájékozottsággal és felelős állampolgári szemlélettel - nem is beszélve néhány anarchista hippiről -, így gondolni sem merek a politika iránt nem fogékony egyetemisták szintjére. Ráadásul a rendezvény végén, a külön kérés ellenére csak megpróbált rátelepedni az LMP a tüntetésre, amikor szórólapokat osztogatott egy aktivistájuk. Az viszont jelentős pozitívum, hogy a három rövid beszéd lényegretörő, hatásos és tömör volt, mindenfajta pártpolitikai utalás nélkül. És különösen fontosnak tartom, hogy megemlítették: Magyarországon nem ciki politikailag aktívnak lenni. Mindezzel együtt kötelességemnek éreztem elmenni az első Fidesz-kormány elleni tüntetésre úgy, hogy Fidesz-szavazó vagyok, és vannak döntéseik, amelyekkel azonosulni tudok. Azonban nálam felülírják az elvek a pártszimpátiát, és nagyon elszomorít, hogy a saját családomban is vannak pártvakok, akik az alapján helyeselnek egy döntést vagy tartanak okosnak/szimpatikusnak valakit, hogy éppen melyik párt színeiben látják.
Ellenzékben a Fidesz eddig folyamatosan felhívott arra, hogy "az Alkotmánybíróság döntései kötelezőek. Nincs kibúvó, nincs kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye." Ezt maga Orbán Viktor mondta 2007. július 29-én. (Ezúton adnék hangot kellemes csalódásomnak az LMP-s Karácsony Gergelyben, aki feltartotta egy táblán az Országgyűlésben. És aki most ezért LMP-sezni fog engem, az hülye.) Ha tehát Orbán Viktor következetes lenne elveihez, az AB döntését figyelembe véve, annak útmutatása alapján nyújtaná be a törvényt újra, ami ráadásul egyáltalán nem gátolja meg, hogy alapvető célját elérje. Mostanáig lehet találgatni, hogy vajon miért nem így tett. Az alkotmányosan garantált alapjogok - ez esetben a visszamenőleges hatály tilalma - csak addig fontosak, amíg az ő érdekeiket szolgálják? Vagy tényleg elhiszik maguknak, hogy a nép akarata pont erre hatalmazta fel őket, és ők csak a nép érdekében döntöttek így? Ha már érdekeket vizsgálunk, a Fidesznek szerintem elemi érdeke, hogy nemcsak szavazói, hanem az összes állampolgár számára garantálja a jogbiztonságot és a jogállamiság alapvető feltételeit. Ez a döntés viszont sértette a jogállamiságot, ráadásul még hiteltelenné is teszi a pártot, így éppen a Fideszre szavazó tömegeknek kellene megmutatniuk az utcán, hogy nem erre adtunk kétharmados felhatalmazást, hiszen így valóban szembesülnének az alkotmányozó erejű népakarattal. Remélem, előbb-utóbb fölébrednek a fideszesek, és nemcsak a gyurcsányi antidemokratikus lépések, hanem a Fidesz jogállamiságot sértő döntései ellen is úgy érzik majd, hogy tiltakozniuk kell, azonos mércék mentén, új értelmet adva a konzervativizmusnak is. Különben elvesztünk a 10 millió birka és pártvak országában, és megérdemeljük, hogy azt csináljanak a 2/3-dal, amit csak akarnak.
Utolsó hozzászólások