A magyar politikai uborkaszezon átvette a hollywoodi trendet, és csak ismétléseket hoz. Itt van Tusványos(, a harmincadik!), ahol Orbán szokás szerint illiberálkodik(, a Saw c. alkotás jut eszembe, ami elsőre meghökkentő, sokkoló volt, az 5+-adik részre már csak undi és erőltetett), illetve kirobbant a cicaharc mindkét oldalról, amiért nemjólgondolos fellépők is részt vettek a rendezvénysorozaton. 

Itt van a NER, amelyik gonosz. Egy maffiaállam. Vannak területei, ahova a Don ritkán veti a szemét, esetleg a Don üzleti partnerei felügyelik egy megfelelő deal alapján, vannak területei, ahol minden a Főnökről kell, hogy szóljon. Előbbi esetben, megfelelő csillagállás mellett(, képzett, öngondoskodó munkaerő, tartalékokkal, egy munkaerő-hiányos környezetben, egy olyan multival szemben, amelyik alapvetően nem niggerként kezeli az alkalmazottait) egy polgári világot kapunk. Máskor meg nem. Utóbbi esetben pedig végigjárhatjuk a worst of Horthy & Kádár és Best of Rákosi slágereket.

A szórakoztatóipar egy igen érdekes szükrezóna. A Főnök rájött, hogy a cirkuszt neki kell irányítania, mert különben helyet cserélhet az MSZP-vel a népszerűségi versenyben, másrészt az idegen nagytőkének is erős érdekeltségei vannak, és természetéből fakadóan a szektor szó szerint reflektorfényben van. Láthatjuk, hogyan tudnak felemelni és elsüllyeszteni egyik pillanatról a másikra média- és könnyűzenei szereplőket, és kis ország ez ahhoz, hogy itt egy sztár önmagától sztár lehessen.

Szóval ebből a szempontból az utolsó falusi hakni is politika. Ahogyan régen a Kárpátiára és társaira nézett szúrós szemmel a hatalom, most a libsiket gáncsolgatja négyzetre emelt elánnal. Innen nézve, aki fellép, igazából bármilyen nagyobb rendezvényen, az kollaboráns. Ő azért léphet ott fel, akár mint a tűrt kategória nevezettje, hogy a tiltottakat tényleg el lehessen hallgattatni, ne legyen olyan kínzó a hiány. 

Másfelől, ez egy agyrém. Totális agyrém. Pontosan az, amiből a NER építkezik, és amit folyamatosan gerjeszteni kell, különben egyszer csak kiderül, hogy a király meztelen. 

Orbán Viktor pontosan arra az alapra építette a már egy évtizede gránitszilárdságú hatalmát, amit TGM és társai fektettek le. Ebben a világban minden ideológiai harc, Kulturkampf, mindig felsőfokban beszélünk, és nincs lövészárok-barátkozás mert a túloldalon emberi mivoltukból már kivetkőzött halálos ellenségek lapulnak. Akkor is ha szomszédaink, volt osztálytársaink, kollégáink, esetleg rokonaink. 

Ez az a világ, amiben igazán fickándoznak a Szentsi Zöldek. Azok a jobbágyok, akinek az univerzumába nem fér bele, hogy liberálisok létezhetnek, lehetnek jó arcok, sőt az Áldott Székely Nemzettestvéreink körében is népszerűek lehetnek. (Haláli egyébként az a kínlódás, amit ez a médianapszámos művelt. Először előveszi a sötétvörös billentyűzetét, hogy a párttal, néppel a háta mögött lesújtson a sötétben bujkáló ellenforradalmárra. Utána rákoppintanak a fejére, hogy az elvtárs nagyon rossz helyen sertepertél. Innentől 180°, és behúzott farok. TGM legalább egy gerinces komisszár. Sem a valóság, sem pedig a pártdirektívák nem térítik el a saját agyrémétől.)

Tehát: Igen! Mindenki a NER része, aki nem rohan a Kossuth térre élő fáklyaként(, érdekes módon erre nem akad annyi jelentkező, mint ahányan lájkolják TGM-et), de ha le akarjuk egyszer bontani, akkor először az okokkal, motivációval kell valamit kezdeni. Lehessen már elmenni egy koncertre anélkül, hogy halálos ideológiai gyűlöletünket élnénk meg pro vagy kontra! Néha lássuk már az embert is a politika mögött, ugyanis Tusványoson még akadnak ilyenek is!