Kezd groteszkbe fordulni a bicskei pedofilbotrány. Pár napja gulyásék, némi pimaszkodásért lementek Bicskére, körbeszimatolni, hátha találnak még valami szaftosat. (Abszolút jogos, ez a dolga a médiának!) Erre mit ad Isten, "belefutnak" K. Endrébe...

Ütni a vasat

Sejtettem, hogy az ügy nem marad annyiban. Soha nem áldozott még három tisztet a Fidesz semmiért, de a sztorinak nincs még vége. Az ellenzéki csiki-csuki működik és a NER pofonból pofonba száll(, kiütésről ne tessék álmodni, egy menetet veszít Viktor pontozással). Egyszerűen azért, mert kusza, érthetetlen mégis drámai az egész. Mint ilyen érdekes. 

Láthattuk, ahogyan a magyar erőlködés nélkül lenyel morálisan, praktikusan vállalhatatlan dolgokat. (Lásd Lölő mesés vagyonnal, luxuskurvával.) Lenyeli, mert be lehet árazni, majd összehasonítani a polcon lévő vagy nem lévő többi termékkel. A politikus lop és paráználkodik; Há' mér' Jancsikám, te mit csinálnál ott? Kész, a világ kerek. 
Ezzel szemben a K. Endre-saga érthetetlen, megfoghatatlan. Magyarországon a szociális munkások, pedagógusok csicskák, alig előzik meg az árvagyerekeket. Akkor mégis mi történik? Amikor Audis gazembereket véd a maffia( khmm Kaleta), az valahol normális: holló hollónak, ugye... De itt egy számkivetettért nyúlnak le félig-meddig. 
Akkor sem értem, ha tudható, hogy a Főniné személyesen ismeri K. Endre anyját, és Novák is tiszteletét tette a faluban a kegyelem környékén. Ha ennyire magasan futnak a szálak, miért nem emelték fel rendesen az érintett jómadarakat? Mert itt bőven volt felkarolás, a Főni közvetlen ismerősei kompromittálódtak, de mindezt miért? Mintha egy sárban ülő részeget felsegítene az ember, hogy aztán újra leseggeljen az illető összemocskolva mindenkit. 

Önérzet és ostobaság

Már elkezdenék összeesküvéseken filózni, de itt van K. Endre újabb és újabb botránya, és pofán csapja ezt a narratívát. Ez az arc egyszerűen beteg és ostoba.
"Önélzetes a kis latol. Önélzet, bátolság..." "Könnyen elkaptuk uram!" szól a Monty Pyton klasszikusa, és igazuk is van, kár túl bonyolultra fűzni a sztorit. 

K. Endre a lehető legidiótább módon megismételte azt a bűncselekményt, amiért elítélték. Ezt is a lehető legpitiánerebb módon. Ellenzéki jutúberek most gyűjtöttek össze százmilliókat az áldozatok megsegítésére, ez a jómadár meg odaállít hatezer forintal és egy csomag cigivel, hogy figyelj már léccina! 

Előtte azért sejtelmesen lehúzza a NER igazságszolgáltatását, amiről most egyre inkább az derül ki, hogy nem futott lyukra, csak kegyelem nélkül is mostanában engedte volna vissza ezeket a szörnyetegeket az áldozatok közelébe. 
Na ebből hogy lehet kijönni? 

Az agresszív pitiánerség folytatódik a bevezetőben is citált "balhéval". K. Endre beletolat az újságírók autójába, majd kihívja egy gyökér haverját, aki fizikailag is megtámadja azokat, merthogy K. Endre ártatlan. 
De az Isten megáldja azt a buksi fejeteket! Endrénk a kegyelemnek hála tiszta, utólag is. Ha erkölcsileg is tisztára akarja mosni magát, akkor miért nem dalol az újságíróknak? Ha van vaj a füle mögött, miért nem bankol? Maxon van, jobb már nem lesz. 

Megfejtés

Hadd segítsek a NER-nek: a magyarázat mindenre is készen kínálja magát, és Endre bácsi legalább elvitte a figyelmet János bácsiról és a bíróról. K. Endre beteg ember. Kész Arany-ballada, csak a finálé hiányzik. Nem ártatlan, beteg. Beleőrült az ügybe. Lehet, hogy az elején jót akart a maga módján, aztán a dolgok gyors egymásutánjában olyan mélyre süllyedt, amit már nem tudott feldolgozni.

A bíró nem volt résen, de a Kegyelmes Asszonyok és Urak megoldották a problémát. 

„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled;
Eredj haza, Isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

(Szarkazmus alert! Valójában ezek a beszélő fejek ennyire ostobák. Nem para, döntéseken nem ők hoznak, Kósánál sem okozott zavart az örökösnővel kapcsolatos fiaskó.)

Odakint most szörnyek járnak

Ne felejtsük el: ez a szerencsétlen lehet, hogy drámai, de igazából jelentéktelen szereplője a történetnek. Az eredeti bűncselekményt nem ő követte el, nem egy olyan kompetens fickó, aki az elsikálásban érdemben segíteni tudott, nem ő járta ki a röhejesen alacsony ítéleteket és nem ő írta alá a saját kegyelmét. 

Nem ő az, aki viccet csinál Magyarország összes közjogi méltóságából a Főnit kivéve, nem ő erősítette meg Balogot a pozíciójában(, bár nyilván megtette volna), nem ő tette tönkre a gyermekvédelmet és oktatást Magyarországon(, bár asszisztált hozzá).