Ha a jogállamiság csorbulásáról van szó, nem látok számottevő különbséget aközött, hogy a kormány feje utasítja a rendőrséget a politikai ellenfele híveinek az agyonverésére és aközött, hogy valaki kiiktatja azokat a fékeket és egyensúlyokat, amelyek éppen a jog uralmának biztosítását szolgálnák. Ennek fényében gondolom nem szorul lényegi magyarázatra az a meggyőződésem, hogy illik mindazoknak felemelni a hangjukat Orbán Alkotmánybíróság-ellenes tevékenysége ellen, akik a legitimációs válsággal küzködő Gyurcsány rezsim idején féltették a jogállamot. És itt válik el az ocsú a búzától, itt derül ki, hogy ki az, aki kóros pártvakságból tüntette végig az elmúlt négy évet, és ki az, akinek valós elvi alapjai voltak, aki tényleg féltette hazánk demokratikus berendezkedését.
És ez fordítva is igaz. Legalábbis elgondolkodtató, hogy miért nem hallottuk Bolgár Györgyöt vagy Debreczeni Józsefet felszólalni, amikor a rendőrség embereket (magyar állampolgárokat akartam írni, de ez a legtöbb turistára nem igaz) vert agyon a nyílt utcán. Vagy miért nem szólalt meg a most oly' demokráciabarát Gyurcsány Ferenc, Magyarország akkori miniszterelnöke. A kérdés természetesen költői. Bár nem kísérem figyelemmel a legújabb liberális párt minden lépését, de sehogy sem rémlik, hogy az LMP több ezres tüntetést szervezett volna a Teve utcába a rendőrségi brutalitás ellen. Tudom, hogy ez demagóg módon hangzik, és egy klasszikus troll vitaérv szokott lenni a "Miért nem akkor pofáztál?!" bon mot, de úgy vélem abban mindenki egyetért, hogy a jogállamiság védelme nem kellene, hogy szezonális legyen.
Ennek értelmében megállapíthatjuk, hogy azok, akik eddig kussban ültek otthon (esetleg szűk körben elmormolták a "Minek mentek oda..." kezdetű zsolozsmát), most viszont forradalmat, partizánharcot, tüntetést vagy hasonló, eddig véglegesen lenézett tevékenységeket vizionálnak, azoknak bizony legalább annyira kettős a mércéjük, mint Viktoréknak, amikor Gyurcsány levadászásához csesztetéséhez elfogadhatónak tartják a visszaható hatályt, a kommunista diktatúra működtetőinek számonkéréséhez viszont nem.
A félreértések elkerülése végett: nem azt mondom, hogy nem kell tiltakozni a Fidesz jelenlegi tevékenysége ellen, hanem azt szeretném, hogy amikor majd egyszer kimész tüntetni, akkor nézzél körül, és kérdezd meg, hogy hova tűntek azok az emberek, akik eddig bőszen értekeztek a regnáló hatalom diktatórikus eszközeiről, és kérdezd meg magadtól, hogy ki ez a sok, erősen bölcsész küllemű ember, akinek olyan fontos lett a jogállam fikciója.
Igen, vannak különbségek a mai nap és a négy évvel ezelőtti időszak között, az akkori tüntetések például kezdetben még spontánok voltak (és most tekintsünk el attól a résztől, amikor egy erőszakosabb csoportosulás meg egy rakás bámészkodó bement a TV székházba büfézni, az nem tartozik a demokráciáért folytatott harchoz), míg manapság pártfüggetlen rendezvényről még csak hírből sem hallhatunk. Előbb-utóbb ez változni fog, a baloldali ill. liberális csoportosulások rá fognak jönni, hogy nem kell mindent a pártközpontból szervezni. Ez viszont még el fog tartani egy darabig, addig pedig csak reménykedhetünk, hogy egyszer kiállhatunk úgy is az elveinkért, hogy ezzel ne valamilyen politikai hazárdőr szekerét tolnánk.
Nagyon úgy tűnik, hogy változik a világ, változnak az emberek és az elvek, és az fogja magát hülyén érezni, aki egy helyben marad.
Utolsó hozzászólások