Közel másfél hétig tartó izgalmas és kimerítő párzási rituálét követően Bajnai Gordon pajzsra emelésével végbement a Dicsőséges Ellenforradalom, amely egyrészt az MSZP Gyurcsány-ellenes forradalmárainak teljes vereségét, másrészt pedig – Anglia és Hollandia mintájára – az MSZP és az SZDSZ mainstream-erőinek perszonálunióját eredményezte. A hatás drámai volt. Megrendítő. Kérdés: hogyan tovább?
Bajnai megválasztása ugyan megoldást jelenthet a szocialisták és a liberálisok között feszülő számtalan konfliktus némelyikére, de semmi mást nem orvosol. A konstruktív bizalmatlansági indítvány végrehajtását követően ugyanaz a két országgyűlési frakció, ugyanazzal a személyi összetétellel, ugyanazzal a kormányzati személyzettel és ugyanazzal az értelmiségi holdudvarral fog szembesülni ugyanazokkal a problémákkal, mint eddig. Mennyiben lesz más ez az új helyzet, mint eddig? Mennyiben lehet az új kormány eredményesebb, mint az előző?
Ha Gyurcsány Ferenc hatalma és befolyása csúcspontján képtelen volt kitaposni a pártjából és a holdudvarából egy tisztességes és hatékony válságkezelő programot; mekkora a valószínűsége annak, hogy Bajnai Gordon képes erre?
Közhelynek számíthat a Putyin-Medvegyev-konstelláció felemlegetése; de tény, hogy a keleti, autoriter politikai kultúrákban az ilyen stratégiai visszavonulás a hatalom átmentésének egyik eszköze. Ebben a felállásban a hatalom hivatalos birtokosa valójában egy alvezér szerepét tölti be, míg a hatalom valódi birtokosa a reflektorfényen kívül marad. Kérdés, hogy Gyurcsány milyen szándékkal hajtotta végre ezt a manővert. Visszatérés? Mikor?
És végül: Bajnai Gordon vezetésével mennyiben nőtt a balliberális erők esélye az EP-választás és az országgyűlési választás egyre közeledő kataklizmáinak elkerülésére? Mert jelen állás szerint a választási évben nemhogy osztogatás nem lesz, hanem további megszorítások várhatóak. Mi lesz, illetve ki lesz, ha Bajnai elbukik?
Lendvai?
Utolsó hozzászólások