Amíg a konstruktív bizalmatlansági indítvány lezavarásához Lendvai Ildikó, az Országgyűlés főboszorkányának jó húszperces, tonalitásában és dramaturgiájában Az Éj Királynőjét magabiztosan alázó sopran áriája adta meg a pártállami alaphangot; az esemény méltó munkásmozgalmi savát-borsát két konzseniális politikai jelenség, Szanyi Tibor és Csapody Miklós adta meg. Történt ugyanis, hogy Bajnai megválasztását követően Sólyom László köztársasági elnök nem vágtázott át Dávid Ibolyához hasonlóan a fél parlamenti patkón, hogy lendületből lepacsizhasson az új kormányfővel; hanem a páholyában fogadta Bajnait, és ott gratulált a kinevezéséhez. Ezt a – szerintem mindenki számára érthető, és tökéletesen egyértelmű – gesztust a két fent nevezett proteinhalmaz úgy kommentálta, hogy „ezt a parasztot”, illetve hogy „súlyos bunkóság”.
Well! Az ember magában lassan elszámol tízig.
Szanyi Tibort még valahol megértem. Ha emberünk intellektuális szempontból egy vakolatlan téglafallal sem kelhet versenyre, nyilván nem várhatjuk el, hogy felfogja: az, hogy valami megmagyarázhatatlan csoda folytán momentán Bajnai Gordon a „legnagyobb kutya” a szociknál, attól még a Magyar Köztársaság elnöke rangban felette áll. Tehát a kormányfő nyugodtan felemelheti a hátsóját a bársonyszékéről, hogy megtegyen kemény tíz métert az államfő gratulációjának fogadására.
Csapody némileg csalódás. Korábban normálisnak tartottam. Természetesen szoktatom magamat a gondolathoz, hogy amennyiben a NASA legújabb, intelligens életformákat letapogató műholdja geoszinkron pályán áthaladna az ülésező MDF-elnökség feje felett, akkor „stand by – scanning” üzemmódban, bármiféle reakció nélkül menne tovább. Természetesen elhiszem, hogy a „Nyugodt Erő” háza táján nyakig ér a dzsuva. A frakció elszállt, mint a rakéta; hatezres nyelvcsapással kell nyalni a szociknak, hogy tudomást vegyenek róluk; az Elnök Asszony klimaxos mentalitása meg láthatóan nemre és korra tekintet nélkül fertőz. Természetesen elhiszem, hogy a jobboldallal szemben tahométerben mérhetően hozni kell a napi kvótát. Ez akkor is kontraproduktív.
A lényeg: a köztársasági elnöknek meg kell adni az illő tiszteletet, még ha nekünk is akarja megadni az illő tiszteletet. A képviselő urak meg ne nagyon „parasztozzák le” Sólyom Lászlót, mert a magyar paraszt tud viselkedni. Ők nem tudnak viselkedni. A bunkócska némileg más kategória, arról meg Szanyi elvtárs tudna mesélni.
Utolsó hozzászólások