"Kirúgták hivatalából Varga Gergely kerületi ügyészt, mert a belső vizsgálat kiderítette, lefeküdt egy vádlottal, aki meg is vesztegette." (Index)

Varga Gergely ügye a lehető legjobbkor jött az igazságszolgáltatásnak: a nevezett ügyésznek ugyan ez nem az első dobása már, emlékezzünk csak a "tudom kik az elkövetők, és nem ők ülnek a vádlottak padján"-féle telefonbeszélgetésre, de ez mégiscsak durva. Erre elég nehéz lesz ráfogni, hogy blöffölt. Vagy ha igen, inkább pókereznie kéne, mert ezt a képességét majd ott tudja igaán hasznosítani...

Tehát, pont "jókor" jött ez az ügy. A bíróságon és az ügyészségen még rajta van a kormánypárt bélyege: alkalmatlanok.

Közben a nevezett szervek igyekeznek a maguk módján megküzdeni a viharos tengerrel, de a kezük sok helyen meg van kötve: példának okáért rég (és méltán) elfeledett, magyar James Bondunk, Meggyesy D-209 Péter emeletes rendelete, ami alapján 1 éven belül kötelező vádat emelni a gyanúsítottak ellen, máskülönben el kell engedni -ergo ha később biztossá válik elkövetői mivolta, akkor sem vonható ezért eljárás al az adott ügyért. Ez tökéletesen képtelenné teszi a helyzetet a bonyolultabb ügyekben, és épp ennek ékes példája a móri mészárlás ügye. E mellett említhetnénk még a minden európai átlagot többszörösen túlszárnyaló, egy bíróra jutó ügyek számát. Egészen egyszerűen képtelenség olyan mennyiségű ügyet egyszerre fejben tartani, követni, és benne helyesen is ítélkezni, mint amennyit a rendszer most a vállukra helyez.

Ha nem lenne elég a sok politikusi, hozzá nem értő rendelet, akkor még bele is nyúlnak sokszor az igazságszolgáltatásba, és megrendelik az ítéletet a jó elvtársak (lásd: Magyar Gárda per, ami egy jogi abszurdum, mégis jogerős ítélet lett belőle...). Értem én, hogy így szokták meg anno, de ez nem mehet tovább. Tessék békén hagyni a politikával az ítélkezés rendszerét!

Ha még ez sem lenne elég, ott az utolsó tény, ami aztán tényleg ráakasztja a koszorút a fejfára: az állomány. Tisztelet a kivételnek, nagyon sok remek, elhivatott bíró és ügyész van, de sok a régről maradt pártkáder, vérbíró-szellemű jó elvtárs, aki a fent részletezett politikai intuíciókat híven végre is hajtja (nélkülük azért az sem működne), illetve az ifjú titánok közül akik summa cum laude diplomájukat lobogtatva, boldogan lovagolnak a bíróságokra, de sajnos sokszor egyáltalán nem értik a jog rendszerét, és bizony, itt már nincs tankönyv, amit be lehetne magolni, ezért aztán sokszor hozzák is a színes-szagos ítéletet, amin a szakma -mivel mást nem tud- legalább jót nevet. Rajtuk kívül, végül, de nem utolsó sorban a Varga Gergely nevével fémjelezhetők fajtája bomlasztja tovább az intézmény renoméját.

Hova jut így a rendszer? És mi lesz az eljárás alá vont állampolgárokkal? Egy érdekes adalék: a büntetőjogi ügyek 96%-ban marasztaló ítélettel végződnek, és csak 4%-ban felmentéssel. Ez az abszurdan magas szám is jól mutatja a kapkodást, aminek a sor végén mindig ugyanaz issza meg a levét: a polgár. (Varga Gergely ezen ügye után már nem szeretném tudni, hogyan, miért mentették fel azt a 4%-ot...)