Érdekes újításokkal állt elő a Maps of War weboldal. Történelmi segédanyagként (legalábbis vélhetően ezzel a céllal) olyan animációkat állítottak össze, amely térképen illusztrálja a társadalmi-politikai eseményeket és változásokat, adott esetben több évezreden keresztül. A projekt kivitelezése grafikai és technikai szempontból kifogástalan. Amennyiben ezeket a online segédanyagokat szélesebb körben alkalmazzák, nagyon komoly segítséget jelenthetnek például a középiskolai történelemoktatásban. Néhány dolog az animációkkal kapcsolatban azonban nem hagy nyugodni – és ezek a dolgok véleményem szerint messze túlmutatnak egy oktatási segédanyag tartalmán.
Animációk
Az első dolog, amin komolyan meglepődtem, az animációk összeállítása. Ez ugyanis igencsak szűklátókörűre sikeredett – legalábbis szerintem. (Felhozhatnám még a túlzott Amerika-centrikusságot, de ez egy amerikai weboldal esetében érthető.) A három kiemelt animáció March of Democracy, amely a különböző társadalmi berendezkedések elterjedését mutatja be, az Imperial History of the Middle East, amely az ókori Egyiptomtól a modern Izraelig követi végig a Közel-Kelet történelmét, és History of Religion, ami az öt nagy világvallás kialakulását és terjeszkedését prezentálja.
Aztán van még a Leadership at War, ami az amerikai háborús konfliktusok alatt regnáló politikai pártokat és vezetőket mutatja, és az Iraqui Pressure Vault, amit hatodszorra sem tudtam elindítani. Kicsit kétes értékűnek találtam az utolsó animációt: a Signs of Occupation két műholdképet mutat Saddam Hussein egyik palotájáról. Az első az amerikai megszállás előtt, a második a megszállás után készült. Az első képen a palotát gondozott gyep és park veszi körbe, a másodikon meg parkolók tömege. (Roppant izgalmas. Tényleg.)
March of Democracy
A kiválóan kivitelezett projektbe belerondító idegesítő, de kevésbé fontos hiányosságok közé azonban bekerült egy ordító nagy visszásság. A March of Democracy ugyanis olyan módon értelmezi a különböző társadalmi berendezkedéseket, illetve állítja szembe ezeket egymással, ami egyrészt félreértelmezhető, másrészt nem felel meg a történelmi hűségnek.
First Ancient Republics
A kezdés jó. Bemutat három, a lakosai által kormányzott városállamot, a közel-keleti Arvadot, az indiai Vaishalit és Athént. Bevallom, az első kettőről nem hallottam, bár az ókori történelem soha nem volt a kedvencem.
First Democratic World Power
A folytatás már némi magyarázatot igényelne. Mutatja Rómát, mint az első demokratikus világhatalmat. Ezt a képet azért nem ártana árnyalni azzal a kiegészítéssel, hogy Róma a köztársasági korban valóban demokratikus állam volt – a szó akkori értelmében. A császárság azonban már egy teljesen más rendszert alkotott.
Feudalism
Kora Középkor: feudalizmus a Frank Birodalom uralta területeken és Britanniában. Ezzel sincs gond.
First Charter of Modern Democracy
Még a feudalizmus keretében mutatja a Magna Chartát, mint az első (középkori) demokratikus alkotmánylevelet. Lehet, hogy ez csak a túlhevített nemzeti öntudat, de a mi Aranybullánk is lényegében ugyanezen elvek szerint született meg, alig néhány év eltéréssel. Nem várom el egy angolszász történésztől, hogy tisztában legyen azzal: az angol és a magyar alkotmányjogi rendszer lényegében ugyanazt a fejlődési utat járta majd nyolc évszázadon keresztül. De a mi alkotmánylevelünk megszületésének a tényét illett volna feltüntetni.
Feudalism vs. Democracy
A következő rész számomra már teljesen torz: feudalizmus Nyugat-Európában, demokrácia a 13 amerikai gyarmaton. „WTF?” – kérdezi a művelt amerikai. Egyrészt: Európában a feudalizmus alatt már megindult az átalakulás – részben az abszolút monarchiák, részben a helyi demokráciák irányába. Az erős központi hatalommal bíró Spanyolország kihagyása ugyanúgy torzítja az összképet, mint az itáliai kisállamok demokratikus rendszereinek negligálása. Másrészt: az amerikai kolóniák sem voltak teljesen demokratikusak. Helyi szinten működött a gyarmati közösségek önkormányzatisága, de az angol korona fennhatósága, a rabszolgaság intézménye, illetve az indián őslakosság elleni akciók összességét azért nehéz demokráciaként értelmezni.
Democracy Spreads to Europe
A francia forradalmat úgy beállítani, mint az európai demokrácia kezdetét, szintén elég egysíkú értelmezés. Az ezt követő francia republikánus rendszereket, mint demokratikus szerveződést szembeállítani a feudális Európával (benne Angliával), teljes képzavar. Egy Habsburg uralom ugyan minden volt, csak nem demokratikus, de sokkal inkább érvényesült ott a jogbiztonság, mint a jakobinus Franciaországban. A „feudálisként” beszínezett Anglia pedig a százéves parlamentáris rendszerével kétség kívül a kor legdemokratikusabb államának számított.
Nationalism
Ezután az egész Európát beborító nacionalizmust megint nem tudom értelmezni. Nacionalista színezettel ugyanúgy működhet egy demokratikus rendszer, mint egy diktatúra. Ha a demokrácia bemutatása a cél, akkor ebben a rendszerben a nacionalizmus értelmezhetetlen.
Era of Democracy
Az európai nacionalizmust az Amerikából érkező demokrácia váltja fel. No comment.
Fascism vs. Communism
A századfordulótól teljesen eltűnik a történelmi hűség. Európát demokratikusnak mutatja, de a mai határok szerint. Az első világháború után Európát elönti a fasizmus, Oroszországot a kommunizmus. Fel sem merem tenni a kérdést: a német megszállás előtt például Hollandiában, vagy Észtországban hol volt fasizmus? (Azzal meg foglalkozni sem érdemes, hogy ezek szerint minden csúnya szélsőjobb rendszerre ráhúzható a „fasiszta” zacsi.)
What the f…
Így lendületből ennyi visszásságot volt türelmem összeírni, de van még vagy kétszer ennyi – egy 90 másodperces videóban. Oké, hogy felesleges minden egyes félresikerült netes kultúrterméken ennyit pörögni, de az nagyon zavar, ha Amerikában ennyire klisészerűen látják a történelmet. Főleg azért, mert nagyrészt ők alakítják a világpolitikát. Mert ez a környezet gyorsan kineveli az olyan George-okat, akinek a politikai paradigmája abban foglalható össze, hogy Eeehhhm… Freedom… against… aahhhhm… Terrorism… eeeeehhm… aaahhhmmm… We… for iraqui… eeeehm… people… aaahhmm… Yeah!
March of Democracy
Imperial History of the Middle East
History of Religion
Forrás:
HírTV, BBC Reporters
Utolsó hozzászólások