Budai Gyula csodálatos átváltozáson ment keresztül az utóbbi időben. Anno úgy tűnt fel, mint a gazdakörök zászlóshajója, akiről az ember joggal feltételezhette, ha nem nézett kicsit utána, hogy bizony maga is jól dolgozó parasztember.

A beszédstílusa, a kiejtése és nem utolsó sorban az öltözéke sokmindent elárult, csak azt nem, hogy jogász végzettsége van, azt meg pláne nem, hogy ügyvéd. Valahogy így festett Budai úr a lassan messzeségbe vesző kormányváltás előtt:

Nos, a kiejtésen valószínűleg egy jól felkészült logopédus-csapat sem segíthetne, de mint láthatjuk a híradásokban gyakran szereplő miniszterelnöki megbízotton, a ruházaton csak sikerült valamicskét faragni:

Félreértés ne essék, én nem azért mutogatok rá, mert esetleg van valamilye. Vagyis, hogy egy esetben mégis: ha érezhetően az adófizetők nagylelkűségéből cserélte le az angol bálás ruházatot a Peek&Cloppenburg divatárujára.

Egy kérdés vetődött csupán fel bennem: ha spórol az ország, ha spórolnak az állami cégek alkalmazottai, ha spórolnak a minisztériumok dolgozói, akkor a politikusok (akik az előbbiek munkájából élnek -minden értelemben) nem spórolnak? Nem lesz ez így jó, kedves Kormány...

P.S.: Azért nem mindenki hülye ebben az országban, és néha akad olyan is, aki jól elboldogul az összeadás nehézkes műveletével is: hiába csökkentették a minisztériumokat, ha helyette legalább annyi miniszteri megbízottat, államtitkárt kineveztek, akkor ugyanott vagyunk.