Norbi belefingott a low carb nullás lisztbe. A házasságok azért mennek tönkre, mert a nők nem hajlandóak lefogyni szülés után. Így. A gerillamarketingre aztán lecsapott a cukrosital-üzem is, hogy mindkét félnek legyen kinek szurkolnia. 

És ebben a semmi ügyben megint ott van a nyomorunk, apró ökoszisztémaként, önfenntartóan mérgezve a "társadalmat".

Amint Norbi ír, annak van igazságmagva. Ez persze civilizáltabb helyeken már nem PC, de ez ránk nem vonatkozik! Szóval kár tagadni a nyilvánvalót! Amennyiben egy párkapcsolatban az egyik fél elhagyja magát, az könnyen a kapcsolat végéhez vezethet. De ahogy ez le van írva primitív, és torzít, ami ennél is rosszabb: árt. Tibi atya, némileg átesve a ló túloldalára, jól összefoglalta, hogy miért... 

Norbi egy egyszerű bunkó. De miért van ennek hírértéke? Persze, fel lehet hozni, hogy ő ebből él, úgyhogy nyereségvágyból bunkó. Erre rá kell világítani, mert tudatosfogyasztás. Ez érthető is lenne, csak nem igaz. Számtalan megjegyzése bizonyítja, hogy ő simán, helyből ilyen. Nem kell nekifutnia. Egy infantilis, egyszerű ember, aki a Maslow-piramis legalsó fokán rendezkedett be, és a külvilág számára úgy tűnik, nem is akar innen elmozdulni. Ez nem bűn, nem világszenzáció.

Update: (hehh :D )  Norbi tisztességesen is kibontotta a mondandóját. 

A következő szereplő a gejlipar koronázatlan királya, ami már érdekesebb kérdés, de előtte a kontextus...

Én kapitalista vagyok. Az a helyzet, hogy végignézve a világtörténelmen, tanulmányozva Globuszunk politikai berendezéseit, van melyiket alaposabban, van amelyiket felületesen, arra a következésre jutottam, hogy ezzel az emberi fajjal, jelen technikai fejlettséggel, egyszerűen nem lehet jobb rendszert alkotni. Minden más rosszabb. 
Ez nem jelenti azt, hogy kapitalizmusunknak nincsenek árnyoldalai. Olyan szeletei, amire ránézünk és azt mondjuk, hogy ez pocsékul működik. Ráadásul mindenki tudja, hogy pocsékul működik, de mégsem lehet vele effektíven mit kezdeni, mert akkor dobhatnánk ki az egész piacgazdaságot a kukába. 

Az egyik legundorítóbb jelensége rendszerünknek az üdítőitalok: a gyermekekre erőltetett legális drogokra épített ipar. Ez az, amelyik betör mindegyik háztartásba, ha akarjuk, ha nem. Ott lesz a gyerek minden meghatározó ünnepi pillanatában, ameddig ki nem üti az alkohol, amelyik ugyancsak hatalmas probléma, de ezt legalább szabályozzák. Az üdítőital, amelyre az égvilágon semmi szükségünk. Ha holnap kitörölnék az emberiség emlékezetéből, egyszerűen nem hiányozna(, amíg két éven belül újra fel nem találná valaki, és el nem kezdené globálisan terjeszteni.) Nem hordoz értéket, minőséget. Semmit! Víz, cukor és valamilyen silány ízesítőszer. 

Írjuk le: ezek a gyártók a kapitalizmus parazitái. Miattuk egyszerűen nettó rosszabb az életünk. Azért léteznek, mert nem tudjuk őket kiirtani, hiszen létük a rendszer törvényeinek egyenes következménye. 

Ez a parazita, amelyik irdatlan összegeket szed be azért, hogy kikerülhetetlenül mérgezzen, szól be a mezei bunkónak. De nem is akárhogyan! A drogdílerek büszkén hirdetik: ők elfogadják a fogyasztókat, legyenek azok a függőség bármelyik stádiumában! Az is jó, ha havonta egy üveggel letolsz, és nem befolyásolja az életedet, az is, ha napi 4 liter mérget iszol meg, ami tönkreteszi az egészséged, önbecsülésed, és bizony: a kapcsolatodat. Mert amit a reklám sugall, a bullshit, amivel a kábszert eladják, még az is hazug! 
Jó arc ez az üdítőgyár! Csodálkozom, hogy a cigigyáraknak nem jutott eszébe Lázár valamelyik dohányzásellenes kirohanását frappánsan elütni azzal, hogy szerintük a tüdőrák összes stádiuma szexy! Ízlés kérdése, kinek melyik jön be inkább!

De vissza a kapitalizmusra. A piacgazdaság morálja éppenséggel az amorális versengésből fakad. A cukrosital marketingese nem akkor gyilkol, amikor egy ilyen kampányt kitalál, és végigvisz: akkor lop, ha nem. Neki a részvényeseket kell képviselnie legjobb tudása szerint. Ez a rendszer fundamentuma, amelynél( még egyszer kiemelném) jobbat, humánusabbat még nem sikerült kitalálni! 

Ugyanakkor nem mindenki dolgozik ennek az iparnak! A kívülállóknak a morális kötelessége pontosan az lenne, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a drogdíler marketingeseinek nem szabad bedőlni! A parazita nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához, de azért mégis kínos, ha a konyhában szaporodik el.

Itt jönne a civil kurázsi, az úgynevezett értelmiség, a "szabad média"! Így, és így. "Frappáns", "zseniális", röpködnek a jelzők! Különösen vicces ez egy balra sorolt lapnál, amelynek elvileg a küldetése lenne a kapitalizmus vadhajtásaival szembeni kérlelhetetlen harc. Különösen vicces ez egy liberális lapnál, amelyik elvileg tisztában van a kapitalizmus szabályaival. De a sablon illeszkedik, nem kell gondolkodni, a világ egyszerű!