Hiába fellegzett be a parízerpártnak, úgy tűnik Orbán után az Unió is az ő programjukat hajtja végre...
A HVG büszkén tudósít róla: egyel közelebb kerültünk az uniós minimálbérhez.
Félreértések tisztázása végett: ez nem azt jelenti, hogy az Unió fog kitalálni egy összeget évről évre, hogy mostantól mindenhol az lesz a minimálbér, hanem
... a bruttó átlagbér legalább 50, vagy a bruttó mediánbér legalább 60 százalékának kell lennie ennek az összegnek
Hogy mi is ezzel a baj, azon kívül, hogy az HVG az utóbbi években liberális újságból progresszív aktivista propagandagyárrá változott?
Szubszidiaritás
Ez lenne az EU egyik alapelve. A szubszidiaritás azért egy csodálatos dolog, mert közösségen belül az elidegenítettek számát minimálisan tartja, rugalmas és a lehető legjobb garancia az önreflexióra, a hibák kijavítására, működő modellek átvételére. Jelenleg 27 kisebb nagyobb labor működik Unión belül, és ha bármely kérdésre, legyen az primitív vagy végtelenül komplex választ keresünk egészen biztosan találunk? Milyen gazdaságpolitikák, oktatáspolitika, szociális politika, zöldpolitika, egészségpolitika, sportpolitika, vírusvédelem működik? Hol érdemes meghúzni a szabadságjogok határait, hol milyen szinten működik az identitáspolitika, bármi...
Pl a coviddal kapcsolatos posztjaim leginkább EU-s országok összehasonlításán alapultak. Néztük Portugáliát, Németországot, Svédországot, Magyarországot, Szlovákiát stb... Ha mindenhol egyféle szabályozás marad, akkor erre egyszerűen nem lett volna lehetőség, és az egész vita megmaradt volna hitkérdés szintjén.
A minimálbér központi megszabása teljesen szükségtelen, és megszünteti ezt a lehetőséget. A Központi Európai Biztosság Brüsszelből meghatározza a bértáblát Dublinban, Mátraverebélyen, Palermón és Göteborban is, hiszen nyilván egy model képes lefedni merőben más gazdasági, társadalmi helyzetet. És mit csináljunk, ha Kelet-Európában esetleg nem működik a dolog? Semmit. Kelet-Európának sosem lesz minősített többsége, hogy átvigye az akaratát a Tanácson...
Éppen ezért ez a hír tragédia függetlenül attól, hogy valaki egyetért-e a tartalmával, vagy nem. Rossz és fenntarthatatlan irány.
Tisztességes megélhetés
Azért menjünk bele a tartalomba is, kezdjük a megállapodás szellemiségével. Azt mondja a cikk:
A javaslat nem arról szól, hogy [...] hanem arról, hogy a legkisebb jövedelemnek minden országban biztosítania kell a tisztességes megélhetést.
Totális tévút. A minimálbér nem életpályamodell, amennyiben valaki polgári társadalomban és nem kiszolgáltatott gyarmatbirodalomban gondolkodik.
Minimálbért azt kap, aki vagy semmihez nem ért, vagy pedig szándékosan hagyja kívül a piaci realitásokat, és nem ott dolgozik, amire piaci igény van, mellette feladta az érdekképviseletet is. (Szerintetek ha a nővérek 50%-a egyszerre felmondana mennyi idő alatt duplázódna meg a bérük? De nem mondanak fel, mert komfortos nekik a szenvedés.) A minimálbéres tehát kiszolgáltatott, nem saját magától várja a sorsa jobbra fordulását, hanem a Nagy Testvértől, és aki egyszer belekerül a mátrixba, nehezen jön ki onnan.
A minimálbérnek extremitásnak kéne lennie. Shit happens, mondja a művelt amerikai, mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy csak ilyen munkát képest találni. Nincs is ezzel baj, mindenki a maga szintjén küzd, és ez a harc sose szégyen. Szégyen az, ha valaki ebben akarja leélni az életét, és ez az, amit a társadalommérnökök végig akarnak vinni. Minimálbéresnek lenni ne egy nehéz időszak legyen az ember életében, ahonnan foggal körömmel kaparva próbál kievickélni, hanem a norma. Adjon "tisztességes megélhetést". Házat, autótó, elektromos kütyüket, tengerparti nyaralást, junk-foodot.
Őrület
Az őrület definíciója, ha ugyanazt a dolgot újra és újra megtesszük, de mindig eltérő eredményt várunk. /Albert Einstein/
Mint írtam, a szubszidiaritásban az a király, hogy lehet tanulni más kárából. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy valaki hajlandó legyen tanulni, és ne legyen meggyőződve róla, hogy pusztán klubtagsága okán a végső igazság birtokosa. Sajnos a szocialistákra pont ez utóbbi jellemző.
Újra és újra megfejtik, hogy az általános jólétbe vezető út törvénybe iktatni, hogy a szegények keressenek többet! Esetleg beindítani a pénznyomdát, vagy gigantikus adósságot felhalmozva ingyenpénzt osztogatni. (Természetesen úgy, hogy a nagy pénzesőből valami jusson a haveroknak is a fáradozásaikért.)
Aztán újra és újra elburjánzik a fekete munka, infláció zabálja fel zemberek fizetését és megtakarításai a következő generáció pedig már alapértelmezettnek veheti, hogy nem csak a kortást baloldali politika következményeit kell fizetnie, de az előző által felvett uzsorát is...
Az a büdös nagy helyzet, hogyha a minimálbér-emelés működne, akkor mindenki ezt csinálná. A dolog ugyanis nem rakétatudomány. Fogod és törvényt hozol róla. Minél nagyobbat emelsz annál jobb. Bumm! 1millió forint! Kész, mindenki gazdag, aki dolgozik. Aki nem annak félmillió alapjövedelem. Csak tudnánk, hogy ez Megyónak, Gyurcsánynak hogy-hogy nem jutott eszébe? Biztosan szándékosan nyúzták a népet! Vagy éppen eszükbe jutott, kis lépésekben elkezdték megvalósítani, aztán néhány év alatt kis híján csődbe vitték az országot...
Huxit
Egy bizonyos szint után nehezemre esik elhinni, hogy ez a törekvés helyből és nem nekifutásból történik. Már csak azért is, mert van az a réteg, aki középtávon jól jár ezzel, mégpedig az elit: Ezek a szocialista törekvések mind a középosztály felszámolására irányulnak, hogy eltüntessék azt a réteget, amelyik önmagáért vállal felelősséget, és időről időre az elit túlkapásai ellen is fellép. Sokkal kényelmesebb inkább egy széles mocsár, amelyik kényelmesen megtart a felszínen, ha a minimumon kívül nem teszel semmi, de praktikusan lehetetlen belőle kikászálódni.
Az EU-s elit láthatóan nem akar kreatív és szorgalmas szakmával rendelkező polgárokat, kockázatot vállaló, érdeküket érvényesítő vállalkozásokat. Az EU-s életpálya a minimálbér, ahol mindenki attól függ, hogy az elit éppen mit akar kezdeni a bérükkel. Ahol ugrik a megélhetés ha rosszul állunk a szociális pontokkal, például mert gyűlöletbűncselekményt követ ez az ember( misgenderel valakit), esetleg közveszélyes tudománytagadó terrorizmust követ el(, megkérdőjelez mi értelme ötévesekre maszkot erőltetni).
Mindig őrültségnek tartottam a huxit ötletét, olcsó kurucos önsorsrontó demagógiának. De a helyzet az, hogy nem én változtam, hanem az EU. Sem az alapításakor, sem a rendszerváltás alatt, sem amikor beléptünk nem akartak beleszólni teljesen nyilvánvalóan tagállami hatáskörökbe. Most igen. Az írásom lehet, hogy túlzó, de az utóbbi években folyamatosan azt láthattam, hogy a képtelen túlzások is folyamatosan könnyelmű optimizmussá válták.
Ha ez a kezdeményezés végigmegy, jobb lesz az EUból távozni. Amíg még szabad. Ha egyáltalán még szabad...
Utolsó hozzászólások