Összevethető-e 1990 és 2010? Ha engem kérdeztek, az én válaszom természetesen az, hogy igen, minden összevethető, legfeljebb a végén arra a következtetésre jutunk, hogy a kettő egyáltalán nem hasonlít egymásra. Hogy ez hogyan jött? Orbán Viktor az önkormányzati választásokat követő beszédében arról beszélt, hogy az 1990-es folyamatokat a 2010-es választások zárták le, hiszen míg '90-ben a haza egységes volt a váltás kérdésében, addig '10-ben abban voltunk egységesek, hogy melyik irányba menjünk.

Mint mondtam, szerintem minden mindennel összehasonlítható, és azzal is tisztában vagyok, hogy fölösleges egy politikus szavainak a valóságtartalmát nézni, de úgy vélem, hogy Viktor most rátapintott a lényegre.

Egyrész az nem igaz, hogy 1990-ben széles tömegek követelték volna a rendszerváltást. Bár Viktor akkor még zsenge ifjú volt, de talán még emlékszik Nagy Imre újratemetésére. Nemzetünk szégyene, de az éppen akkor meghalt Kádár János írógépszerelő és diktátor temetésén is kétszer annyian voltak még annak ellenére is, hogy az első esemény résztvevőinek számát a titkosrendőrség is szorgosan gyarapította. A rendszerváltoztatást - Heller Ágnes után szabadon - egy kerekasztal mellett vezényelték le az Ancien Régime és néhány önjelölt szervezet egyeztetése alapján. Az istenadta népnek ehhez bizony semmi köze nem volt. Utána persze választások voltak, a Fidesz sikeresen átlépte a parlamenti küszöböt és közelről figyelhette a parlamentáris demokrácia kiépülését, esetenként erkölcsi támogatást nyújthatott ahhoz, hogy bolsevik rendszer bűnelkövetőinek az álma nyugodt maradjon.

Most pedig túl vagyunk egy újabb választáson, ami után a Fidesz a helyi hatalmat is megszerezte a központi teljhatalom mellé. Akik elmentek választani, azok egységesek voltak abban, hogy a szociknak el kell takarodniuk, és a legkevésbé rossz választás a Fidesz. Nem szeretik Őket, de inkább Őket választják, mint bárki mást az indulók közül. Ezen a ponton - tudniillik a demokratikus felhatalmazás kérdésében - tehát nincsen egyezés a két esemény között. Abban viszont teljes az összhang, hogy az előző rendszer bűnelkövetőinek a felelősségre vonása a rendelkezésre álló lehetőség ellenére el fog maradni, a (poszt)bolsevikok továbbra is köztünk fognak járni, a forradalom pedig csak a rádióból recsegő üres lózung marad.