Ármaximalizálás, "spekulatív" "extraprofitot" sújtó különadó, vészhelyzet veszélyhelyzet... amikor a kormány szembe találja magát egy létező problémával újra és újra rátalál a proletárforradalom ezerszer kipróbált, és mindannyiszor elbukott vívmányaira.
De vajon most sikerül-e a nagy trükk?
Balról sokan kritizálják a kormányt, miszerint nem demokratikus, de ez egyszerűen nem igaz. Orbán mást se csinál, mint ami népszerű, aminek igenis komoly támogatottsága van a nép körében. Itt van például a nemmegszorítás, aminek most bejelentették az újabb lépését. A Századvéggel kapcsolatban természetesen nem árt a forráskritika, de hogyha kinézünk az ablakon, vagy ránézünk a választási eredményekre akkor láthatjuk, hogy itt nem csaltak túl sokat: a kulákok elleni harc iszonyúan népszerű. A lakosság nagy része bevette a trükköt. Hiába fizetjük tíz éve az évi 1000milliárdos megszorítást a 27%-os áfával, ezt megszoktuk. Megszoktuk a 2000 forintos cigit, elhittük a rezsicsökkentést, önként átmenekültünk a privát egészségügybe és persze megértjük az inflációt. Amíg a Vezér nem mondja ki a varázsszót, addig nincs megszorítás.
Infláció
Az infláció tehát a háború, az energiaválság, a spekulatív nagyvállalatok, Brüsszel és Joe Biden miatt van. De legalább van, ez is valami, eddig ugyanis nem is volt.
Itt van forint-cseh korona, és forint-kuna árfolyam
Itt pedig az előző pénznemek (cseh korona és horvát kuna) eurós árfolyama
Az ökrangadót (forint-euró) se hagyjuk ki:
Nyugodtan meg lehet nézni a zlotyit és ron-t is, hasonló eredmények jönnek ki.
Szóval 2010 óta a forint több mint harmadával gyengült az euróhoz képest, míg a térség pénznemei nagyjából őrizték az értéküket. Látszik is, hogy az 5 kunás sör bizony nem ugyanazt jelentette 12 éve mint most. Ugyebár ebben az időszakban nálunk hivatalosan nem is volt infláció, csak hát a forint ért egyre kevesebbet és kevesebbet.
Mint látszik a folyamat nem most kezdődött, és nem csak a globális kizsákmányoló imperialista gyarmatosító spekulánstőke pénzbirodalommal szemben állunk csehül magyarul, hanem egyszerűen a forint teljesít gyengén. Ugyanis az infláció a szocialista gazdasági machinációk következtében kialakuló adó, amit észrevétlenül szed be mindannyiunktól a Kedves Vezér. A lengyelekhez képest 25%-ot lopott a fizetésünkből a kormány, a csehekhez képest 50%-al, de még a románok is ránk vertek egy 10-15%-ot.
Fix árak
A szocialista gazdaságpolitika következményeit természetesen további ismert és elismert, garantáltan káros következményekkel járó szocialista lépésekkel lehet kezelni. Pl fix árakkal. Próbálkozott ezzel már mindenki, aki megszorult és úgy gondolta inkább csak néhány év múlva szembesülne a következményekkel... Ferenc Jóska a háborúban, Hitler, Rákosi és most Orbán is.
A probléma a pénzzel az, hogy nem lehet megenni. A pénz önmagában értéktelen, csak az értékes, amit belőle venni lehet. Emiatt viszont a pénz értéke mindig relatív lesz, toppantson is bármekkorát az aktuális népvezér. Van egy adott időben elérhető kb fix árumennyiség a piacon, amit semmilyen mértékben nem befolyásol, hogy az áru mennyibe kerül. Amit befolyásol az az igény. Mikor nő az adott termék ára? Hogyha nagyobb rá az igény, mint amit az adott készletből ki lehet elégíteni. Mi történik, hogyha a kormány ilyenkor egy mesterségesen alacsony árat szab meg? Az igény tovább nő, a készletek kifogynak, áruhiány keletkezik, az adott cikket csak a feketén lehet beszerezni horroráron.
El is jutottunk oda, ebben az erős és büszke országban, hogy volt amikor benzin/dízel nem volt, volt amikor csirkemell vagy étolaj. Hál' Istennek mostmár újra lehet kapni üzemanyagot, de mi is történt? A kulák töltőállomás-tulajdonosok belátták, hogy nem most kell élősködni a népen, és visszavettek az arcból és az extraprofitból? Vagy esetleg a kicsik csődbe mentek, a nagy államit pedig adófizetők pénzéből és/vagy hitelből kárpótolják? A bengát nem Magyarország Kormánya termeli, tehát valakinek fizetnie kell! A helyzet pedig súlyosabb annál, mint a szokásos szocialista forgatókönyv: ahelyett, hogy a polgár szabad akaratából igénybe venne egy szolgáltatást, amennyiben szüksége van rá az adott árért, a kormány elveszi a pénzünket és helyettünk vásárol, amibe aztán a jobbágy vagy beszáll, és akkor valamennyit visszakap, vagy nem, és akkor bukta az egészet.
Most ugyanis a határ túloldaláról is átjárnak tankolni, az átutazók gondosan ügyelnek, hogy Magyarországon töltsék újra a tartályt. Szóval még ha fel is tennénk, hogy a hazai hiénák éppen nem csapolnák a készletet(, Németországban 2€ a cucc, az osztrákoknál 1.8€, azért lehet itt jó bizniszeket csinálni), akkor is nettó bukás az egész! A magyar középosztály fizeti a tót 5X-ösébe a benzint!
Extraprofit
Természetesen újra előkerül a Joker, a komcsik kedvenc buzzwordje, az extraprofit! Itt nyilván nem Szíjj Lászlóra kell gondolni, akinek 17milliárdos yachtra sikerült összekuporgatnia a közbeszerzésekből, ami azóta is az Adrián pihen, ha már nemzeti nagytőkésről van szó, nem is Hatvanpusztára, hanem inkább a ténylegesen termelő vállalatok vélt vagy valós mesés nyereségére!
Itt van például a Zwack Unicum Nyrt, hogy dögölnének meg! Azon kevés magyar(, nem teljesen igaz, mert nyrt, bárki vehet részvényt) vállalatok egyike, amelyik ténylegesen a piacról él, mert versenyképes termékei vannak, annak ellenére, hogy a házi pálinkafőzés miatt(, szerencsére) a szektorban tényleg erős a verseny! Annak ellenére, hogy eddig is brutális mértékű jövedelemadót kellett fizetniük. De kapnak a többiek is a nyakukba, bankok, légitársaságok, tőzsdézők, és akik még eszébe fognak jutni a kormánynak.
Borítékolom, ezek mindegyike népszerű intézkedés lesz, annak ellenére, hogy nem egyszerűen üres prolivakítás, de kifejezetten káros intézkedések. Az "extraprofitot" a verseny lenne képes megszüntetni. Ha valahol "túl" nagy az árrés, az azt jelenti, hogy egy új szereplőnek megéri befektetnie és beszállni a versenybe, hiszen a jelenleginél alacsonyabb árakkal is versenyképes maradna. Ez kapitalizmusban így működik, fasizmusban már máshogy játszák le a dolgot...
Itt először is, az léphet pályára, aki be tudja védeni magát. Ha nem is közvetlenül, de közvetetten a termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak. Értsd: Orbán, mint a közösség képviselője, akkor teszi rá a kezét, amikor akarja.
Szóval ki és hogyan léphet be egy szektorba? Le kell fizetni a kormány valamelyik csápját, onnantól viszont szabad a pálya! Halleluja, megsarcoltuk a rohadék külföldi befektetőt(, hiszen magyar kis- és középvállalkozókat eleve kizártuk), csak hát innentől nincs verseny!
Ezekkel szereplőkkel cicaharcol a kormány a magyar emberekért! Mint amikor a polgármester harcot hirdet a stricik ellenek, akikkel ő maga kötött üzletet! Tudjuk a menetrendet, ugye? A kormány bejelent, a multik nyígnak egy sort, majd áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett költségeket. A fogyasztó pedig nem tehet mást, mint kifizeti, hiszen a kormány tesz róla a szolgáltató ne kapjon versenytársat, de arra is figyel, hogy ne vonuljon ki.
Sikerül-e a varázslat?
A NER egész lényege az alternatívátlanság. Nem muszáj jól teljesíteni, amíg nincsen jobb, márpedig nincsen jobb. A magyar pedig nem egy forradalmár nemzet. Biztosan szavaz a kisebb rosszra. A hivatalos ellenzék pontosan ugyanezeket a válaszokat szorgalmazza, csak ők akarnak lenni a NER. (Nemzetközi Együttműködések Rendszere)
Ez az egyik fele. A másik fele pedig az, hogy a kisebb rossz eddig folyamatos életszínvonal-emelkedést hozott, a sunyi megszorítások, lopások, önkényeskedések ellenére is. Ezek a tények, amiket mindenki a saját bőrén érezhetett, függetlenül az egyik vagy másik oldal propagandájától. Ennek vége. Az utóbbi két évben drámaian esett a fizetéseink értéke, és erre nincs válasza a kormánynak.
A mozdíthatatlan és a megállíthatatlan tárgy ütközésének tipikus esetével állunk szemben. Kezd beérni Orbán csődje 12 év után, de aki ellene feláll az 4 év alatt vitte csődbe az országot, Torockai nemzetiszocialistái pedig még ennél is rosszabbak, más pedig nincs, és nem is látszik, hogy honnan lehetne előrángatni.
Ami mindeneken felül vastörvény: a kereslet teremti meg a kínálatot. Ha eddig nem volt kínálat azért van, mert kereslet se volt. Ha lesz kereslet, lesz kínálat. De ehhez idő kell, és ebben reménykedik Orbán. Nem ő fut versenyt, bár látszik, hogy most kivételesen elővette a fiókból a legélesebb késeket, hanem a világgazdaság. A kormány jelenleg csak reagálni tud, reformálni a konjunktúra alatt lehetett volna. Amiben reménykedhetnek, hogy a válságok elmúltával 2026ra sikerül újra a bázis fölé jutni, és akkor senkit sem érdekel majd, hogy mások miért állnak jobban.
Utolsó hozzászólások