Majdnem hét hónapja tart Oroszország inváziója Ukrajna ellen, és úgy tűnik a sikeres harkovi ellentámadással újabb mérföldkőhöz érkeztünk a konfliktus során. Első írásom a villámháború bukása utáni benyomásaimat rögzítette, a második pedig az oroszok keleti kivonulása utániakat, amikor a fölényüket egyre kevésbé tudták győzelmekre váltani, és a sztori egyre inkább patt-helyzethez közeledett. 

Előnyben vagyok, hogy végül sikeres ukrán akció után és nem előtt kezdtem írni, bár végig gondolva túl sok mindenen ez nem változtatott... 

 Helyzetértékelés

A különbség az előző íráshoz képest, hogy akkor a patthelyzet pozitív fejlemény volt. Ezután következett Szeverodonyeck elvesztése, és a ruszki tüzérség lassú, de biztos darálása, aminek a HIMARSok érkezése vetett véget, egy röpke pillanatra úgy tűnt erőegyensúly alakul ki, ahol szépen ellövöldözgetik egymást a felek, anélkül, hogy bármi fontos történne a fronton. (Mármint a megsebesülő és elhalálozó katonák ezt valószínűleg máshogy élik meg.) Ebbe az "unalomba" robbant bele Izium és Kupjanszk visszavétele, ami egyértelmű ukrán siker, de kérdéses, hogy mire lesz elég. 

Ahogyan számtalanszor a hadtörténelem során, újra bebizonyosodott, hogy a felderítés a háború kulcseleme, megelőzve minden egyéb aspektust a logisztika után. A hadművelet kulcsa úgy látszik itt is ez volt: az ukránok(, mármint leginkább a NATO) megtalálta az oroszok gyenge pontját, sikerült titokban tartaniuk az akciót, és meglepték az agresszort. Ami pozitív a védekező félnek: kiderült, megfutamítható a medve a harcmezőn, és a felderítés továbbra is adu marad a kezükben, ami negatív: nem modernebb fegyverzettel felszerelt reguláris orosz haderőt vertek meg, hanem egy alulmotivált miliciát. (Persze régen rossz, ha az első vonalba miliciát kell rakni, lásd Sztálingránd...) A front hossza és az ellenőrzendő terület nagysága csökkent, ráadásul eddig a két testvér mindig képes volt adaptálódni a másik újítására. Képesek lesznek-e az Ukránok további területeket visszafoglalni a Donbaszban, esetleg visszavenni Herszont? Erősen kétséges. (Van egy olyan benyomásom, hogy a herszoni támadás nem elterelés volt, szimplán csak visszaverték az oroszok, és ha már így alakult... lásd Rzsev)

Akkor mi lesz...? 

Seggünk ki lesz, de erről alább. A kétoldali propaganda címoldalaival ellentétben úgy látom, egyik hadviselő félben sincsen több. A Nyugat nem akar eszkalálni, így is jócskán túljutott a kényelmi zónáján, az oroszok pedig nem tudnak(, kivéve atom). Sehol nincs Wunderwaffe, a milliós offenzíva, amit Zelenszkij és Putyin is beharangozott, jól hangzik, de nem működik, és komolytalan az egész. Ahogy látható manapság a hangsúly hírszerzésen, felderítésen, precíziós támadásokon és gyors összehangolt kisléptékű hadműveleteken van. Ezek viszonylag kis létszámú, magasan képzett katonai személyzetet igényelnek, és egyszerűen nem lehet felönteni a koktélt csak úgy egy rahedli AK-val felszerelt bakával... Az ukránok játszhatnak a HIMARSokkal, időről-időre be tudnak vinni egy érzékeny találatot, közben az oroszok lövik az ukrán városokat és védelmi pontokat, ugyancsak nehezen pótolható veszteségeket okozva. Mindkét fél rosszul jár, de egyik se annyira, hogy ne tudják ezt akár évekig folytatni. 

Minden esetre még van egy hónapjuk próbálkozni az ukránoknak, hátha újra megtörténik a harkivi csoda, utána jön a raszputyica, és mindenki nézheti a sártengert. Ezután újabb hónapig lehet próbálkozni, amikor befagy a mocsár, majd jön a téli szünet, amikor már NAGYON befagyott minden.

Mi szorítja a feleket: 

Az USÁt igazából semmi, és messze ők a legnagyobb szponzorok a NATO-n belül. Novemberben választások lesznek, de Ukrajna nem olyan forró téma, hogy bármit kezdeni keljen vele. Egy látványos győzelem megdobná kicsit Bident, de mint írtam, erre eleve nincs sok esély. Ne feledkezzük meg az igazi prioritásról: Kínáról, a távol-keleti rivális izmozása miatt kimondottan veszélyes lenne, ha Amerika engedni kényszerülne.

Az EU(+ UK)-ban már érdekesebb a szitu, mert a covidos öntökönszúrással együtt érkező energiaválság eléggé taccsra vágta mindenhol a gazdaságot. De eleve jóval szerényebb a hozzájárulásu(n)k is. Ráadásul a UK nem függ az orosz olajtól, a lengyelek akkor is az oroszok ellen lesznek, ha meg kell fagyniuk. A kérdés leginkább elvi. Fenntartják-e a szankciókat vagy megalkusznak az olajért? Egyelőre úgy tűnik a megalkuvás a népszerűtlenebb, azt pedig továbbra sem hiszem, hogy akár így, akár úgy összefagyott hullahegyeket hagy maga után a konfliktus. Lehet itt rémisztgetni, de a 19C° azért nem a világ vége. 
Összefoglalva: az EU szabadulna az egésztől, de nem ők döntenek , és az arcvesztés egyelőre jobban fájna politikailag.

Ukrajna: Ahogy látom a morál továbbra is magas, és még néhány évig valószínűleg az is marad. Az nem fér bele, hogy Zelenszkij Sztálint játsszon, de a jelenlegi veszteségek még elmennek. Érdemes kicsit belegondolni, hogy érezhetnek a szomszédaink: eddig nem is igazán léteztek, egy lesajnált részeges, csóró jellegtelen és jelentéktelen szolganépnek voltak elkönyvelve, most pedig minden szem rájuk szegeződik(, kivéve a tajvaniaké)... Vajon mi meddig harcoltunk volna, ha 56ban támogatást kapunk, és támadhattuk volna Erdélyt, Kárpátalját? Természetesen más világ van, az ukrán férfi ahelyett, hogy meghalna egy államért, ami azért 10 év múlva valószínűleg továbbra se lesz olyan igazán vidám hely, átlóghat a határon, és élhet jóval magasabb életszínvonalon Lengyelországban. 
A tél számukra valóban kemény lesz, de ebben a lelkiállapotban ez inkább a dac irányába hat. Aki nem harcol, az is harcol, és aki harcol, az a vacogókért is harcol! 

Oroszország: A ruszkik valószínűleg március óta anyáznak, de ez sok mindenen nem változtat: egyértelmű vereség nélkül nem engedik el a koncot. A szankciózást megszokták, csőcselékből lesz elég ágyútölteléknek, tudják azt, hogy a Nyugat jóval inkább be van szarva az eszkalációtól, és végül ők rántják el a kormányt, csak hát azok a fránya ukránok nem akarják a tutit! Ami most van, nem jó se Putyinnak, se a Birodalomnak, se az orosz népnek. Minden nap nettó veszteség. Amit a sorok között ki lehet olvasni, hogy a maci már keresi a menekülő útvonalat, már keresi, hogyan tudna kiszállni az egészből egy legényes: "Kuss én így szoktam leszállni!" kiálltással. Ebben Harkov lehet, hogy nincs is benne, Luhanszkot végülis elfoglalták, Herszonnal pedig biztosították Krím vízellátását. 
Európa kapcsán előjött az energia-kérdés. Az oroszok helyzete olyan, mint a méheké. A fullánkjuk nem azért van, hogy szúrjanak, hanem hogy ijesztgessenek, hogy szúrhatnak. Európa nem fog megfagyni, valószínűleg még élvezni is fogjuk, hogy történik valami történelem-szerű, és nem kell kitalált szexuális identitásokkal, vegán életmóddal, és importált vademberekkel szórakoztatni magunkat. Oroszország számára viszont katasztrófa lenne egy energiafüggetlen Európa. Nyilván sosem fognak rájuk rohadni az ásványi kincseik, de onnantól nem ők diktálják az árakat. Ha már szóba került a geopolitika, és az oroszok jogos védelmi igényei: 80 éve két tényező védte meg őket a náci inváziótól: a hatalmas buffer-terület(, amit a Finnország,  Baltikum, Ukrajna NATO-tagságával igazából buktak is. Felkészül Fehéroroszország) és az energia-függőség. Persze ez nem egy kéthónapos projekt, feltosszuk a napelemeket a tetőre, arról töltjük az EV-t, és Putyin onnantól bekaphatja, hanem évek és euró(10-100-1000?)milliárdok kérdése.

Konklúzió:

A konfliktus megoldása valószínűleg pontosan itt van: Putyin elmegy addig, amíg Európa már komolyan elgondolkodik arról, hogy függetlenedni kéne, majd születik valami kompromisszum. Én nem értek hozzá, okosok biztos készítettek rá modelleket, hogy ez a pont hol is található. Lesz béke a novemberben, hogy Európának ne legyen egy nagy közös élménye a hideg télről? Vagy pont az a jó, ha ez megtörténik és utána papíroznak? Kivár Putyin, hátha jön valami jobb lap? Talán az amerikai elnökválasztáson? Mekkora mozgástere van Zelenszkijnek? Mennyire akar háborúzni, kockáztatni az életét, vagyonát? Ő veri a tam-tamot és amerika csak támogatja, vagy fordítva: az USÁnak fontos a háború az ukránok pedig ezzel már elégedettek lennének? Van-e szándék Európában, hogy a saját kezébe vegye a sorsát vagy ez megmarad a lengyelek bosszúprojektjének és a nyugati felsőközéposztály kislányainak profilképének(, amíg nem jön új divat)? 

A béke vagy tűzszünet tartalma, ha ideje nem is, egyre világosabban körvonalazódik: A szeparatista köztársaságok mennek az oroszokhoz. Krím szintén, Herszon pedig nagy kérdés. Ezzel oroszoké lesznek az eleve orosz-többségű területek(, ha akarják, ha nem), Ukrajna megtarthatja önállóságát, és tengeri kijáratát. 

Utána folytatódik a csuklózás. A Nyugat Fehéroroszországot akarja majd leválasztani, az oroszok pedig újra nekiugranak majd Ukrajnának, ha úgy alakulnak az erőviszonyok. További kérdés, hogy sikerül-e a jelen pillanatban nacionalista diktatúra kék-sárgákat demokratizálni, vagy maradnak ők is a törökök mintájára egy latorállam, akiket szeretünk, mert az oroszokat jobban gyűlölik, mint minket. 

Amire kevés esély van, hogy a sztori végére bárki is boldog legyen. 

Kis hazai: 

Érdekes lesz a mostani tél... Ez nem eufémizmus, ez a pontos kifejezés. Balról már elő is jött, hogy hányan fognak megfagyni, hát elmondom: mint tavaly. Megfagyni ugyanis bármilyen hihetetlen nem az özvegy Katóka-néni szokott a két kislányával, mert csóróék legfeljebb egy szobát fűtenek, kapnak fát az önkoritól, és eltüzelik a gumiabroncsot is, hanem a betintázott csövesek, akik elájulnak egy padon a -15 fokban. 

A másik érdekesség, ahogyan megsemmisül mind az ellenzéki, mind a kormánynarratíva: hiába a nagy nekibuzdulás, az oroszok még mindig ott vannak Ukrajnában. Pöröghetnek a zöldek akárhogy, de az igazság, hogy az energia függőségünk egy részét pontosan ők okozták, és miattuk vagyunk bénák a helyzetben. Akárhányan is frissítik a profilképület, ez sajnos a realitásokat nem írja fölül. A covid-lezárásoknak brutális hatása van a nyugati gazdaságokra, ha ingyenpénzt adsz az embereknek, attól nem gazdagok lesznek, csak elinflálódik a fizetésük, megtakarításuk, a szankciók pedig igenis fájnak nekünk is annyira, mint a ruszkiknak. Különbség, hogy ők már megszokták. 

A "nemzeti oldal" pedig az utóbbi évtizedben felépítette a roppant eredeti Giga Chad-Oroszország vs Virgin-Haldokló Nyugat meme-et. Természetesen mi keményfaszú népek vagyunk, ezért az oroszokkal kell szimpatizálnunk, nem pedig a genderhópihékkel. Aztán tessék: ezek az oroszok pont olyanok, mint ahogyan a sokat szidott 56-os emlékművünk bemutatja. Rohadt jó propagandaanyagaik vannak, de a harmadik sorban már köztörvényes alkoholisták rohangásznak ötvenéves fegyverekkel. 
Bukott az Orbán-szocializmus csodafegyvere, a rezsicsökkentés is, kiderült hogy a rezsiárakat nem Sziszi tartja kezében, hanem bizony a világpiac, világpolitika. 

Fog-e változni valami? A két hazugság egyelőre kioltja egymást, és ameddig nincs egy hihető narratíva, addig nem lesz következmény. Majd nem azért szimpatizálunk az oroszokkal, mert erősek, hanem mert mindenki bántja őket, de majd egyszer visszavágunk! A balosokat meg eleve nem érdekli a valóság, úgyhogy no problem.