Archiregnum

"Gyere vissza, Feri, segíteni kell!", hangzott el tegnap Kardos-Horváth János művészúr, a Kafkáz együttes frontembere, nem mellesleg az LMP politikusa (veróki magatartás lenne nem politikusnak hívni egy EP képviselőjelöltet) szájából tegnap, a sajtószabadságért rendezett, szigorúan civil eseményen, megjegyzem, nem kis iróniával. Az Index munkatársai meg szerették volna tudni tőle, hogy mégis ki az a Feri, akiről szó van a dalban, ám a művészúr sajnos nem fejtette meg ezt a talányt, és még csak a nyuszikás viccből ismert csattanót sem sütötte el. Pedig azon legalább őszintén lehetett volna nevetni. Nem úgy, mint azon a rakás szerencsétlenen, aki  örömmel tapsolt saját csőlátásának kifigurázásához.

A kérdést tehát nekünk kell megválaszolni: ki az a Feri, akit visszasírunk, akitől Magyarország felemelkedését várjuk? Tessék szépen szavazni a cikk végén a lenti lehetőségekre!

A mainstream témák zászlóshajója a magyar médiában még mindig a médiatörvény, amellyel kapcsolatban számos kritikát fogalmaztak meg. Ami szerintem a legproblematikusabb az új szabályozással kapcsolatban, az a Médiatanács összetétele, de ez nem a törvény részét képezi. Az egyik aggály az volt, hogy a törvény gumifogalmakkal operál, úgy, mint erkölcs, jóízlés. Amikor felmerülnek ezek a kifogások, akkor gyakran találkozhatunk azzal a nekünk szegezett kérdéssel, hogy "De mégis kinek az erkölcse?", vagy pontosabban meghatározva: "Kinek lenne joga ítélkezni más erkölcsösségéről?".

Kíváncsi voltam, hogy hányan és kik mennek ki a tegnapi médiatörvény-ellenes/sajtószabadságért összehívott tüntetésen, amelyen a  Klub rádiós független Bakács Tibor, az igazi forradalmár nevű Fölkel Róbert Facebook-os szervező, egy Bakács által igen kedvelt rapper, Busa Pista, akinek akkor hallottam először a nevét - mentségemre szóljon, a rap nagyon nem az én műfajom -, Gryllus Dorka és Bródy János fűtötte a hangulatot. Őszintén szólva már akkor sejtettem, hogy a Facebook-on jelzett  kb. 6500-as szám biztos meglesz, amikor leszálltam a Kossuth térnél a metróról - érdekes módon 2006-tól a tüntetések alkalmával nem állt meg -, és akkora volt a tömeg, hogy szinte az egész aluljárót megtöltötte. Amikor fölértem, még volt negyed óra a tüntetés kezdetéig, de már akkor lehettek kb. hétezren, a képekből ki is fog derülni, hogy a tömeg, néhány szellősebb résszel ugyan, de megtöltötte a Kossuth teret, sőt, még az Alkotmány utca elejét is. 8 év után ugyanis végre lehet "Orbán, takarodj!"-ot skandálni és "visszafoglalni a csőcseléktől" a Kossuth teret. Már, ha nem vagyunk olyan naivak, hogy elhisszük, ez csak egy médiaellenes tüntetés volt.

Na de lássuk, miről mesélnek a (néhol sajnos életlen) képek:

Az eredetileg 1 millióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-profilon, amely holnap este 6 órára tüntetést szervez a Kossuth tér elé a médiatörvény elítélésének hangot adni, feltűnt Verók István is, alább olvasható eszmecserénk arról, hogy az ősszel megbukott terézvárosi polgármester vajon politikusnak számít-e azután, hogy nyugdíjba kényszerült vonulni. (Adatlapján - amit érdekes módon már nem tudok megtalálni a Facebook-on, úgy tűnik, megijedt és törölte magát:D - egyébként igen jellemzően csak nyugdíjas állapota nyilvános, de egymás alatt ötször is megjelenik.:))

Nem szokásom beszélgetésekből posztot írni - a közszereplők neveit azért meghagytam, így Babarczy Eszterét is -, de ez egyszerűen kihagyhatatlan, annyira szánalmas. Íme egy politikai párt jóvoltából megválasztott polgármester, aki nem politikus. Ahogy Bajnai Gordon és a Horn-kormány is mint tudjuk, független, szakértő, de még véletlenül sem politikai pozíciót töltött be, hiszen az MSZP háza táján jól tudják, milyen szörnyű dolog, ha egy közügyekkel foglalkozó, azért még fizetést is felvevő ember - mondhatnánk homo politicus-nak is - uram bocsá' politikus. Alább a print screen:

Aki igazán fontosnak tartja az emberi méltóságot, a jogállamot és az általános sovinizmus elleni harcot az MOST ordítson!

Európa segíts!

 A január első napjával hatályossá vált új Médiatörvényről hosszú-hosszú oldalakat lehetne írni, de úgy gondolom felesleges elejétől a végéig elemezni. Nem azért mert ezt már az elmúlt napokban annyian megtették - épp ellenkezőleg: egyedül ez maradt el, véleményezés viszont volt bőven.

Bizony, hiába közeledik a karácsony, a hullámok csak nem akarnak mérséklődni. Lex Mal, magánnyugdíjtörvény, médiatörvény... Mi jöhet még? Mondjuk előre eredményhirdetés az első negyedről.

Az iwiw kilépő oldalának burkolt nemi diszkriminációja miatt figyeltem fel erre a cikkre. (Igen, az oldal ezoterikus, horoszkópos, X-faktoros és nőiesnek tartott cikkeket és bulvárszemetet tálal elém politikai vagy gazdasági tartalmú, engem előbbieknél sokkal jobban érdeklő hírek helyett, és lám, csak bejött nekik.) A kedves szerző reagálása sokat elárul korunk "se veled, se nélküled" típusú egyházhoz fűződő elvárásairól. A szerzőnő idézi XVI. Benedek pápát, aki szerint az óvszerhasználat önmagában nem válasz az AIDS-re, utána pedig magából kikelve sorol statisztikákat az AIDS elterjedéséről és annak okairól, számon kérve az egyházon, hogy ugyan, miért nem hinti tele Afrikát óvszercsomagokkal. Egyenesen idézném is, hogy mi a problémám vele:

Gond van. Lesújtott Damoklész kardja: Orbán is megkapta az első leminősítést, sőt, gondolom promóciós célból rögtön a másodikat is. Úgy látszik a Moody’s-nak nem jön be a gazdasági szabadságharc, és a válságot is a zemberekkel akarja megfizettetni!

Csütörtök este zajlott le mintegy 5-700 egyetemista részvételével az a demonstráció, amit az AB jogköreit szűkítő döntés miatt tartottak meg. A tüntetést a Facebookon szervezték hallgatók, és kb. 1700 ember lájkolta az oldalt. Én már régebb óta szerettem volna tüntetni a jogállamiságot sértő döntés miatt, úgyhogy csak a hasonló célok és az egyetemi jogviszonyom miatt csatlakoztam hozzájuk, a nézeteim ugyanis valószínűleg sokukétól eltérnek, de egy egész országot érintő döntésnél éppen az a lényeg, hogy nézetrendszeren felülemelkedve mindenkinek össze kell fogni a közös cél érdekében.

A radikális párt objektívan nézve bravúrt ért el a választásokon, majd' 17%-ot szerzett a semmiből. Pechükre az MSZP-t nem sikerült megelőzniük, ráadásul a Fidesz 2/3-a miatt a frakciójuk nem hatalmi tényező.
Ennek ellenére Vonáék mégis okkal reménykedhetnek a szebb jövőben: az erős parlamenti jelenlét pénzforrást, médiamegjelenést, legitimitást jelent nekik, ráadásul 4 évig odaszögezi őket a politikai térképre. Ugyan az áttörés az önkormányzati választásokon elmaradt, a várakozások alatt teljesítettek, de így is benn vannak minden megyei közgyűlésben és Tiszavasvárival lehetőséget is kaptak, hogy bizonyítsanak.

 Az elmúlt napok méltán legfelkavaróbb, az amúgy híresen tunya társadalmunkat - magához képest - még fel is rázó eseménye kétség kívül a kormány nyugdíjjal kapcsolatos intézkedése volt. Minden veszni látszik, hiába kapálódzik az MSzP és a demokrácia többi éber őre. Azért mielőtt belefulladnánk kollektíven a pocsolyába, egy szóra kihúznám a fejünket.

Bevégeztetett, a magánnyugdíjpénztárak alól kihúzzák a talajt. Hosszasan lehetne arról vitatkozni, hogy az állami, vagy a magánnyugdíj-rendszer az előnyösebb, maradjunk annyiban, hogy csöbör és vödör tipikus esete. Az állami ellen szól a katasztrofális demográfiai mutatónk és a rutinos állami túlköltekezés, a magánrendszer ellen pedig az a nemzetközi tapasztalat, hogy a válságok hatásosan döntik be hosszú évek megtakarításait – lásd USA. Mindenesetre tartsuk észben, hogy a kormánypártisággal véletlenül sem vádolható Róna Péter is inkább az állami pénztár mellett érvel.

Az igazi gond valahol máshol van, történetesen a tálalásban. Ugyebár az a nagy érv, hogy hát izé az államban jobban meg lehet bízni. Abban az államban, amely az elmúlt nyolc évben sikeresen lejtőre rakta magát, manapság meg dinamikusan váltakozó kommunikáció keretében arról regél, hogy:

a) megvédjük a magánnyugdíjpénztári betéteket;

majd

b) 14 hónapra eltérítjük a járulékok átutalását, de nyugi, ez csak ideiglenes, visszaadjuk utána;

majd

c) tőzsdén játszik pénzeddel a MNYP, gyere az államiba;

majd

d) vagy jössz az államiba, vagy pórul jársz és egyébként is, hogy merészeled magad a közösségből kivonni!

Mindezt 1-2 hónap leforgása alatt, egyoldalúan, nulla társadalmi egyeztetéssel, megfűszerezve az alkotmány és az alkotmánybíróság hatáskörének se perc alatti megnyirbálásával. (A nagy változás és a nép nevében, az emberek felhatalmazásával, mielőtt elfelejteném.)

Nem tagadás, roppant bizalomgerjesztő az ilyen állam, bárki számára nyilvánvaló, hogy sokkal udvariasabb, sokkal kiszámíthatóbb, sokkal emberibb, mint azok a spekuláns karvalytőkések a biztosítóknál.

Aki nem hiszi, járjon utána, vagy gyurcsányista.

Narancsököl vasököl, oda csap, ahová köll!
Dübörög az elszámoltatás, a fülkeforradalom nem ismer megalkuvást! Az ellenforradalom reakciós csökevényeit lendületből rúgja félre: ÁSZ, ÁB, vonagábor... mind sikítva menekülnek az IGAZSÁG diadalmas seregei elől!

A Vezénylő Tábornok Úr kiadta a parancsot: általános támadás a "pofátlan" végkielégítések ellen! Ha Isten 2/3 velünk, ki ellenünk?!
A Szalainék gennyes csápjai által fojtogatott magyar nemzet már nem csak levegőért kapkod, de kardért nyúl, hogy megszabaduljon szörnyű béklyóitól!

A Hetero büszkeség napja után azt hittem, hogy nem lesz lejjebb az általam is vallott értékek szánalmas és nevetséges kifordításában, na, ismét tévedtem. Kedves Hölgyeim és Uraim, bemutatom az ezeréves Magyarország legújabb apostoli királyait, a titokban megkoronázott I. Árpádházi Daka Józsefet és I. Leventét! (Ne zavarjon senkit a kurucos link, van, amit tényleg csak onnan tudhatunk meg. Update: az indexeseknek több az idejük, úgyhogy megelőztek.) Igaz, hogy így visszatértünk III. István korához, amikor ellenkirályok nehezítették szeretett hazánk helyzetét, de így legalább van kiből választani annak is, aki nem Habsburg-szimpatizáns legitimista. Mivel már bőségesen tájékozódhatunk a fenti két linkből - és nem lenne fantáziadús koppintani őket -, ezért én is javasolok még pár jelöltet, akik színesíthetik a felhozatalt.

Ha a jogállamiság csorbulásáról van szó, nem látok számottevő különbséget aközött, hogy a kormány feje utasítja a rendőrséget a politikai ellenfele híveinek az agyonverésére és aközött, hogy valaki kiiktatja azokat a fékeket és egyensúlyokat, amelyek éppen a jog uralmának biztosítását szolgálnák. Ennek fényében gondolom nem szorul lényegi magyarázatra az a meggyőződésem, hogy illik mindazoknak felemelni a hangjukat Orbán Alkotmánybíróság-ellenes tevékenysége ellen, akik a legitimációs válsággal küzködő Gyurcsány rezsim idején féltették a jogállamot. És itt válik el az ocsú a búzától, itt derül ki, hogy ki az, aki kóros pártvakságból tüntette végig az elmúlt négy évet, és ki az, akinek valós elvi alapjai voltak, aki tényleg féltette hazánk demokratikus berendezkedését.

Nagy port vert fel a Miskolci Bíróság ítélete, amelyben 11 cigány etnikumú magyar állampolgárt többek között felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszakért ítéltek el. Az ügy különlegessége, hogy egy kisebbség tagjai követtek el ilyen jellegű bűncselekményt a többségi társadalom tagjainak sérelmére. A rasszista indíték bizonyítékául az ügyészség egy "Halál a magyarokra!" feliratú husángot tudott felmutatni, illetve azt a tanúvallomások útján bizonyított tényt, hogy a támadás során "Büdös magyarok, üssétek őket!" felkiáltással biztatták egymást az elkövetők.

"Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem" - jelentette ki Lázár János a 98%-os különadó megsemmisítése kapcsán. Ezzel párhuzamosan módosítaná a politikus az Ab-ról szóló jogszabályt is, hogy az ne dönthessen a kérdésben ismételten, legközelebb. Javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadók rendszerét. Mondhatnánk, ilyen ország nincs? Pedig mégis van.

Nosza, alig mentek le az önkormányzati választások, jött az újabb gazdasági csomag, kapásból hármas kiszerelésben. A kormány ellendrukkerei alig várták, hogy a Zorbán is megszorítgasson, mert lám, nem lehet másképp. Nédda lehet mégis, az egyszeri adófizető helyett a nagy spílerekre vetette szemét és hálóját az állam.

A napokban több helyen is feltűnt kommentekben, hogy a kormány adóterveit enyhén szólva negatív kritika éri. Az indokok között (már ahol ilyen fellelhető) elsősorban az szerepel: "kevesebb lesz a fizetésem, csalódtam bennük".

Június 4-ikének nemzeti emléknappá nyilvánítása után végre iskolai emléknap is lesz legnagyobb 20. századi tragédiánk évfordulója. Természetesen 41 szocialista képviselő erre is nemet mondott a szavazáson, amiben semmi meglepő nincs számomra azok után, hogy nyáron 55-en gondolták úgy közülük, hogy Trianonról egyáltalán nem kell megemlékezni. Ebben a tekintetben is "méltók" elődjükhöz, az MSZMP-hez, hiszen 1945 után semmilyen formában nem lehetett beszélni Trianon katasztrófájáról, és már olyan verssorok is nacionalista uszításnak minősülhettek, amelyekben a függetlenség szerepelt. A sovinizmussal összemosott nacionalizmus fogalma azóta is széles körben megőrizte pejoratív jellegét, pedig kinek ne lenne természetes, hogy saját nemzete emelkedésén dolgozzon?